Bűnös ezen új világ;
Gyermek szemem, de látom.
Bűnbe sorvad sok virág,
Kiírtója átkos gyom.
Bajba bocsátja fejét
Tüzes kis oroszlán is;
Asztalán királyi ét,
De koronáján tövis.
Nézd: az ország királya!
Büszkén dagad a trónján!
Az vessen követ rája,
Kinek vad lelke hitvány!
Nézd csak: a pöffeszkedő,
Ajkán kígyó mosolya,
De nem fél, nem reszket ő:
Hisz övé a korona.
Nyög egy ország: ez marad!
Nem javulhat semmi már!
Követik a szamarat,
És mégis mind jobbat vár.
Mért nem mondják már: elég!
Fülem zárt hazug szóra,
Szemem hunyom, mert felég -
Mily illő metafóra!
Bajt hoz reánk e világ;
Politika, bűn, s mocsok,
Csontodig hatol s lerág:
Föld a véredtől tocsog.
Jártatom szám: én bolond!
Változást sírok csupán,
Éles nyelvem vért nem ont;
Búsan állok múlt román.
Unom ezt a világot;
Itt nem vár semmi jó rám.
Hirtelen hév elfogott,
Üresen mozog a szám.
Bár hozhatnék változást,
Szép lenne az új idő,
Feledném e rossz szokást:
Tettem nem, csak szavam nő.
(2018. február)
Dry
KAMU SEDANG MEMBACA
Gyermeki Szemmel
PuisiVan, hogy az embert elöntik olykor a nyugtalanító, vagy éppen kellemes gondolatok. Az idegtépő, vagy a lelket melengető percek. Amikor legszívesebben felakasztaná magát, vagy amikor a keblére ölelné az egész világot. Na már most, egy kamasznak kéts...
