My Best Friend |jjk | ✔️ JAVÍTÁS ALATT

Epilógus

4 évvel később

Jungkookkal kézen fogva sétáltam Dr Chan, a nőgyógyászunk rendelője fele. Még előre kértünk időpontot, hogy tudjon minket fogadni. A szívem a torkomban dobogott, s kicsit féltem is, amit párom észre is vett.
-Nyugodj meg drágám minden rendben lesz. -szorította meg kezem Jungkook, egy biztató mosoly kíséretében, majd egy rövid kis csók után bekopogtunk a Dr úr ajtaján. Nem kellett sokat várni, hisz egyből nyílt is az ajtó, s Dr Chan felesége aki egyben az asszisztense is, kinyitotta nekünk az ajtót.
-Üdvözlöm MR és Mrs Jeon. -köszöntött minket a doktor úr. -kérem hölgyem feküdjön ide. -mutatott a kis fehér ágyra. Vegyes érzésekkel sétáltam az ágy fele majd lefeküdtem, s felhúztam a pólóm. Ekkor Mrs Chan egy zselés állagú folyadékkal bekente a hasam, s egy műszert helyezett rá, mellyel megvizsgálta a hasam. Jungkook odahúzott egy széket mellém, és megfogta a kezem, miközben mindketten a kis kijelzőt néztük.
-Mondja Mrs Jeon, szedte a táplálék kiegészítőket és vitaminokat? - nézett rám szigorú tekintettel az orvos.
-Igen uram. -válaszoltam, s hangom az izgatottságtól meg is remegett.
-Nos akkor, gratulálok! Ez az öt hónapos kis csöppség makk egészséges! Hamarosan szülők lesznek! -mondta mosolyogva az orvos, mire Jungkookra néztem, akinek gyönyörű éjfekete szemei csillogtak a könnytől. A hihetetlen boldogságtól melyet érzetem, egyből elsírtam magam, s férjem nyakába dőlve zokogtam, aki nem győzött engem nyugtatgatni.

Még mindig felfoghatatlan számomra, hogy az élet egy ilyen csodálatos férjjel ajándékozott meg, amilyet mindig is szerettem volna, s hogy nemsokára Jungkookkal szülők leszünk. Ennél jobb életet nem is kívánhattam volna.

~vége~