Démonok Bandája

×3×

A reggeli után egyből a próbaterembe mentünk. Mindenki oda ment, ahol van a helye. Majd 3-4 órás gyakorlás után már tökéletesen ment. Beállították a kamerát, majd elkezdte felvenni az egészet. Miután felvettük ment a vágóprogramba. Zane ügyesen megvágta és elindította a feltöltést az internetre. Most kivételesen csak 2 óra volt a feltöltés. Addig meg örültünk, hogy hamarabb sikerült megcsinálni a vidit. Ennek örömére kivételesen egy kis tésztát főztem hússal. Még anno kaptam Zanetől egy különleges ételekről szóló szakácskönyvet. Ott találtam. Ha jól tudom ez magyar étel. Nekem nagyon tetszik mert jó fűszeres. Nyaminyami. A neve asszem pörkölt. Megettük, majd mindenki elfoglalta magát. Én bementem a szobámba és elkezdtem tanulni, mert hétfőn holnap matek doga lesz és nem akarok egyest. Szerintem senki sem akar. Nos vagy 2 órán át küzdöttem vele, de nem ment, így szóltam Zanenek. Nos nagyjából már értem, de a bátyám már kezdi feladni. Nem vagyok jó a matekban ez tény.

- Mostmár érted? A mérleg elv egyszerűbb mint a függvények, amit még mindig nem értesz...- kérdezte Zane hatodjára.

- Fogjuk rá. De akkor most ha innen kivonunk 3x-et akkor a másik oldalról is ki kell. Ugye?- kérdeztem.

- Igen. Úgy tűnik mostmár érted.- mosolygott.

- Akkor csak tudok valamit. Olyan kettest írok, hogy majd csak nézel.- büszkélkedtem.

- Öö... Az ötöst meg sem próbálod?- kérdezte pár pillanat lefagyás után.

- Minek úgy sem menne.- mondtam az igazat.

- Nos ami igaz az igaz. De azért próbálkozz! És ezeket is old meg.- mondta a többire amit kihagytunk.

Majd felállt a székről és kiment. Valószínűszeg kiakasztottam egy kicsit. Nos megesik. Sok mindenkit borítok ki. Épp ezért nincs is nagyon barátom. De nem mindenkinek kellenek a rózsaszín cuccok, a sipákolás és a "bonyolult" baráti kapcsolatok. Én elvagyok magammal és szinte láthatatlanná is váltam. Na ez nekem lehet fura lehet, de jó. Sosem akartam egy-két barátnál többet, de néha ez sem sikerül. Amúgy eddig összesen 4-szer váltottam sulit. Hááát volt egy kis rossz magaviseletem. És nem bírták elfogadni. Így sayonara! ( Nem tudom, hogyan kell írni pontosan, úgyhogy nem haragudjatok.) Na mindegy. Elraktam a cuccokat és kimentem a nappaliba. Hátha valaki ott lesz. Nos nem. Senki sem volt sehol. Körbejártam a házat, de semmi. Az utolsó szobába amibe készültem benézni ott hallottam még a többiek hangját. Már megfogtam a kilincset, hogy kinyissam az ajtót, de amikor ezt megtettem volna a bátyám mondott valami érdekeset.

- Azért vicces, hogy Lisa itt szenved a matekkal miközben az Alvilágban nem kellene. Kár, hogy még egy darabig nem tudhatja.- sóhajtott Zane

- De így tud csak megmenekülni a háború elől.- mondta Mike.

- Tényleg, hol van most?- kérdezte Kwen.

- A szobájában. Adtam még neki jó pár feladatot gyakorolni. Sokáig ellesz vele.- válaszolta Zane.

- Amúgy ha mi meghalunk a háborúban, az angyalok miatt, akkor mit mondunk Lisának. Vagyis mi lesz vele?- kérdezte Josh.

- Nem tudom. És azt sem, hogy ha elkapják az angyalok, mint ha ember lenne és ők rájönnek, hogy nem az, akkor mit csinálnak vele. Egyre bonyolultabb ez az egész.- mondta Mike.

- Zane, te vagy a bátyja. Szerinted mit kellene csinálni?- kérdezte Josh.

- Nem tudom...- már nem vártam meg a végét, hiába is akartam.

Túl sok információt kaptam egyszerre. Milyen Alvilág? Háború? Angyal? És mi az, hogy nem ember? Most mi a fene van?!?

Szép lassan és lehetőleg a leghalkabban visszamentem a szobámba. És leültem az ágyra gondolkodni. Fura, hogy ilyenekről beszélnek. De ez most a legfurcsább minden hülyeségük közül. Haaaaj.... lehet, hogy megint játszanak valamit. Mint múltkor, amikor én voltam a farkas és ők a vadászok. Nem tudom, hogy honnan van ennyi eszük, de lehet, hogy megint valami ilyesmit terveznek, csak storyt is csinálnak hozzá. Ezzel tudtam le ezt a beszélgetésüket. És elhatároztam, hogy nem mondom el nekik és senkinek.