"....Willder be jelölt a Facen, vissza igazoltam, majd ki léptem onnan és youtube- on néztem inkább videókat. Hamar be is aludtam rajtuk, reggel meg az ébresztő hangjára keltem."
Leállítottam az ébresztőt, majd elvégeztem a reggeli rutinom. A ruhásszekrényhez érve megálltam előtte, kinyitottam és neki álltam gondolkodni, hogy mit vegyek fel. Végül egy fekete szaggatott rövidnadrágot vettem fel, egy vörös trikót, amire feketével az van írva, hogy "Not today, b*tch", erre felvettem egy fekete bőrkabátot. A táskámba beraktam egy hosszú fekete farmert az esetleges rossz idő miatt, meg egy fehér "Free time" feliratú pulcsit. Már a tancuccokat pakoltam be mikor a telefonomra értesítés jött. Amikor feloldottam láttam, hogy Kade írt Messengeren. Meglepődtem, hogy írt, mivel az embereknek nem szokása engem keresnie. Általában csak a srácok keresnek meg Sheek. Megnyitom és elolvasom az üzenetét.
- Szia. Ma lenne kedved együtt menni az iskolába?- kérdezte. Egy ideig gondolkodtam rajta, de úgy vagyok vele, hogy miért ne. Kell már egy új barát akivel tudok hülyülni.
- Szia. Persze.- válaszoltam.
- Remek. Egy 10 perc múlva a házatok előtt?- ajánlotta fel, hogy eljön elém.
- Az remek lenne. Akkor 10 perc múlva.- fogadtam el az ajánlatot. Lementem a cuccommal, a többiek szétszórva voltak a lakásba. Mivel Kwennel futottam először össze, így neki mondtam, hogy ma nem velük megyek iskolába, hanem Kade-del. Ezután elcsomagoltam pár szendvicset és vizet, majd a táskámba téve azt a cipőtárolóhoz vezetett az utam, ahol felvettem a szokásos torna cipőmet. Elkiabáltam egy sziasztok-ot, majd kimentem a kapu elé. Olyan 3-4 percet még vártam rá, de pontos volt. Kade ma egy világos kék inget, szaggatott fekete farmert és fekete bakancsot viselt. A haja beállítva, szinte tökéletes, és ahogy oda ért hozzám akkor érezni lehetett egy enyhe parfümöt is, aminek nagyon jó fűszeres illata volt.
- Szia. Nem vártál túl sokat?- mosolygott rám.
- Hali. Nem, dehogy. Pontos voltál.- tájékoztattam. Egy kicsit még beszélgettünk, majd elindultunk a suliba. Az út remekül telt, nagyon sokat beszélgettünk és nevettünk. A suliba érve ő ment az igazgatóhoz, én a terembe. Nem kellett elkísérni, mivel tudta már az utat. Belépve a tanterembe Sheek-et kerestem, de ma sem volt bent. Odamentem a padomhoz, leültem és elővettem a telefonom. Megkerestem a kapcsolataim között az előbb említett leányzót, majd írtam neki egy SMS-t, hogy mi újság van vele, hogy van, mikor jön suliba. Majd el raktam a telefont és lassan be is csengettek. A bátyám épphogy beesett a tanár előtt, akit Willder követett.
- Nos osztály, a mai nap új diákot üdvözölhetünk körünkben. Kade Willdert.- nézett rá Mrs. Regort. -Kérlek mondj egy pár szót magadról.- mosolygott rá biztatásként.
- Hát a nevem tudjátok. Nagyjából 1 hete költöztünk ide a szüleimmel Ausztráliából. Szeretek sportolni, ezek közé tartozik a kosár és a röplabda amit kiemelnék. Túrázni is szoktam és ha időm engedi akkor olvasok is. Azt hiszem ennyi.- mondta, majd ránézett a tanárnőre további instrukciókért.
A hölgy még mielőtt kijelölte volna az ülő helyét, az ablaknál, középen, Dale mellett megkérdezte az osztályt, hogy van-e kérdésük hozzá. Persze senkinek sem volt, így Kade végre le tudott ölni. Valószínűleg majd a szünetben letámadják. A lányok legalábbis biztos. Ahogy néztek rá, mint egy darab húsra. Csóri srác, ha van esze akkor elkerüli őket. Az osztályban a nők többsége az "addig érdekelsz amíg új" vagy, és a "ha jó képű vagy, meg megveszed amit akarok addig a tied vagyok" csoportjába tartozik.
Az óra vánszorgósan telt el. Regort tanárnő előszeretettel mesélte a másodfokú egyenletet és annak megoldását, amit a fél tanterem velem együtt próbált megérteni. A másik fele pedig a perceket számolta, hogy feltehesse a kérdéseit az új jövevénynek. Amint megszólalt a csengő, az oktató komótosan össze szedte a felszerelését, miközben a hangzavar közepette próbálta elmondani a házi feladatot. Amint reményét vesztette ki ment a teremből magunkra hagyva minket. Egyből lerohanták és vagy 6-n egyszerre kezdtek beszélni hozzá. Segélykérő pillantást vetett ám, mielőtt egy másik osztálytársunk kitakart volna a tekintetéből. Ezt megmosolyogva felkeltem én is a helyemről és elindultam felé. A bátyám végül megakadályozott a úti célom elérésében, így sorsára hagyva Kadet.
- Szia, húgi... honnan ismered az új srácot?- érdeklődte meg.
- Emlékszel mikor múltkor egyedül mentem haza?- kérdeztem tőle. Ő bólintót, hogy igen bizony emlékszik rá. - Na, aznap találkoztam vele a parkban. Mellém ült le és olvasott egy ideig, majd elkezdtünk beszélgetni. Nagyon rendes ember.- zártam le a választ.
- Még ha ember is lenne...- mondta halkan. Erre felkaptam a fejem. Mit hord ez itt össze?
- Mi?- kérdeztem vissza szinte azonnal, némi csodálattal.
- Semmi, semmi... megyek megkeresem a srácokat.- terelte a témát. - Lehet nem jövök be kövi órára...Amúgy se szeretem Mr. Polld óráit. A töri nem az erősségem, nem is szeretem.- vont vállat majd elment.
A csengő megszólalt és a töri tanár is megérkezett. A helyére tessékelt mindenkit, majd elkezdődött az óra.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Démonok Bandája
Fantastik- Lisa kérlek értsd meg, hogy mindent érted tettünk. A te biztonságod volt a feladatunk. Nem hagyhattuk, hogy a küldetés kudarcba fulladjon.- mentegetőzőt. Én meg nemes egyszerűséggel pofon vágtam. -....Akkor az is a küldetés része volt, hogy szere...
