Démonok Bandája

×7×

Reggel 6kor csörgött az órám. Hétfő, szóval iskola. Nagyon jó...

- Kapcsold kiiiiiii! - jött egy ismerős hang a hátam mögül.

Azonnal felkeltem. Egy másodperc és az óra már nem okádta a fülsüketítő csörömpölést és helyette csend vette át a helyét. Teljesen elfelejtettem, hogy Josh velem aludt. És ahogy láttam ő nem felejtette el. Sőt mi több vissza aludt. Még volt több mint egy óra addig amíg el nem kéne indulni, ezért úgy döntöttem, hogy hagyom még aludni. Elővettem a szekrényemből egy pár ruhát és elindultam a fürdő felé. Mikor oda értem becsuktam, majd bezártam az ajtót. Nyugodtan lezuhanyoztam, majd kilépve a tusoló alól, majdnem elcsusztam, de még sikerült éppen időben megkapaszkodnom a törölköző tartóban. Így annak végül az eggyik oldala feladta a harcot és a csavar elengedet. Akkor már stabilan álltam, így a tartót kezdtem el nézegetni. Nem volt rajta törölköző, mert a legtöbb ki lett most a és a szárítón pihentette magát. Ahogy jobban megnéztem egy csavar engedte el. Felöltöztem, majd kifelé menet megtaláltam a hiányzó csavart is, ugyanis ráléptem. Fájdalmas szidkozódások közepette mentem ki egy csavarhúzóért és raktam vissza az említett darabot a helyére. A többit is meghúztam, biztos ami biztos alapon. Ezek után lementem a konyhába és pakoltam kaját a többieknek. Ők nem esznek a suliba, így itthonról visznek. Persze ha nem felejtik el, mint legutóbb. Itthon hagyták és panaszkodtak, hogy éhesek. Miután ez is megvolt felmentem a szobámba, ahol csipkerózsika meg mindig aludt. Legalábbis azt hittem. Ugyanis mikor az ágy mellé értem, hogy felkeltem berántott az ágyba.

- Jó reggelt neked is Josh.- mondtam neki miközben próbáltam kibújni a szorításából.

- Kérlek még egy 5 percet....- nyafogott Josh és elengedett.

- Nem, elkésünk és még a többieket is kelteni kell. Délután aludhatsz vagy órák közben is mert ismerlek.- mondtam közbe kimásztam az ágyból.- Annyi időt még adok míg bepakolok a táskámba, de többet nem.

Az órarendemet nézve elkezdtem bepakolni és kipakolni ami nem kell mára. Történelem, informatika, tesi, tesi, biológia, földrajz, és matek. Juhhu. Mondhatni eggyik tantárgy sem nagyon a kedvencem. Főlleg a matek. Ha meg értenem is.... Eltettem a többi könyvet és füzetet ami mára nem kell és vissza fordultam az ágyhoz. A szőkeség éppenséggel engem nézett. De legalább felelt.

- Akarsz még bámulni vagy mész öltözni?-tettem keresztbe a karjaim.

- Meg nézlek inkább.- válaszolta.- De mivel suli van így majd később.

Azzal felállt és elkezdett kimenni. De amint elhaladt volna az író asztalomnál megállt. Felvette a papírt amin a kész dalszöveg rajta volt és elkezdte olvasni. Kicsit furán éreztem magam, mert végülis miatta lett kész. Már éppen megszolaltam volna, mikor közbevágott.

- Ugye tudod, hogy mit írtál le?-kérdezte komoly fejjel.

- Azt ami fontos nekem. Miért?-érdeklődtem meg.

Kicsit elmosolyodott majd válaszolt.

- Csak biztos akartam lenni benne. De örülök, ha így van.-jött és megölelt. Majd a papírral sarkon fordult és elment. Percekig csak álltam ott. Nem tudom miért lett egy hülye dal részlet miatt ilyen boldog. De ha neki ez jó hát oké. Miután magamhoz tértem felkaptam a táskám és levittem a nappaliba. Majd oda mentem a tesóm ajtajához és jó hangosan kopogtam majd kiabáltam, hogy keljenek fel. Josh keltette a másik jómadarat úgyhogy ott nem volt dolgom. Miután nagynehezen mindenki felkelt elindultunk a suliba. Személy szerint végig szenvedtem az órákat. Főlleg a dupla tesit és a matekot. Hazaérve pedig csak be akartam kapcsolni a laptopom egy adag kaja és édesség mellett és nézni a sorozatot, amit elkezdtem anno. Persze ez csak egy terv volt....