Rain Drop [Nightmare I.]

Prologue

Az időjárás változatlanul nem kedvezett a tudománynak; ugyanis csakúgy, mint az elmúlt néhány napban, az égbolt most is itatta az egereket. A felhőszakadás egész London lakosságának napjait beárnyékolta, nem is beszélve dr. Stanley Brannan-ről és a kutatásáról.

A hideg, kietlen laborban dolgozó tudósok szerint az eső jótékony hatással van az emberekre.

Dr. Brannan másképpen vélekedik. Az eső megzavarja a hormonokat, ezért a kliens labilissá válhat.

Ez történt 'N' nevű alannyal is, akinek szokásos szőkésbarna haja most kék színt öltött fel.

'N' alany nagyon csapongó természet. Folyamatosan változtatja a dolgait, és lehetetlen a kedvében járni. Dr. Brannan azonban mégis titkos kedvencei közé sorolja a lányt, ugyanis a tudós szereti a kihívásokat. 'N' alany pedig kihívásnak minősült.

Ezen az éjjelen azonban dr. Brannan különösen nyugtalan volt.

Az idő egyre barátságtalanabbra fordult. A hőmérséklet nulla fok alá csökkent, a vihar szele ide-oda dobálta az ágakat.

'N' alany imádta az esőt. Amikor esett, naphosszat ült az ablaknál és réveteg tekintettel bámult kifelé.

Dr. Brannan nem szerette 'N' alany lelkesedését az eső iránt. Amikor az időjárás ilyenre fordult, 'N' alany gyakran magához tért.

Most is ez történt.

A lány réveteg tekintete értetlenségbe változott, majd körülnézve fogalma sem volt arról, hogy hol van.

A felügyelője, dr. Frances már riasztotta is dr. Brannan-t. 'N' alany megint ép eszénél volt.

'N' alany azonban úgy döntött, nem várja meg, amíg dr. Brannan ideér.

Tudatánál volt.

'N' kinyitotta az ablakot, majd kimászott rajta.

Dr. Frances utána eredt, a lány azonban nem állt meg.

Több tíz méter magasan volt.

De ez pillanatnyilag nem érdekelte.

Egyszerűen leugrott a mélybe.