Chapter Three

87 32 0
                                    

Igazán gyönyörű éjszaka volt. A csillagok fényesen ragyogtak az égbolton, a kellemes nyári szellő pedig a fák leveleit épphogy csak megmozdította. A lány óvatos léptekkel haladt át a mezőn, a holdfény meg-megcsillant világosbarna haján. Leült a fűbe, a fa alá, és várt.

Nem kellett sokat várnia, néhány perc múlva ugyanis megjelent a fiú. Kócos hajába beletúrt a szél, a lányt meglátva pedig világoskék szeme felcsillant.

Nem szóltak egy szót sem, csak ültek egymás mellett, az éjszakába meredve. Ujjaik lassan összefonódtak, majd egymásra mosolyogva ültek tovább szótlanul.

A fiú előrenyúlt másik kezével, és kisimított egy hajtincset a lány homlokából, és mindketten szaporán dobogó szívvel néztek egymás szemébe.

Ajkaik lassan találkoztak.

Másodpercek, percek, órák múlva szétváltak, majd összemosolyogtak elveszve egymás szemében...

*******

Natasha riadtan ült fel.

Levegőért kapkodott, majd kikászálódott az ágyból, és kivonszolta magát a konyhába. A falióra hajnali hármat mutatott. Vizet töltött, majd mélyeket lélegezve próbált lenyugodni.

- Miért nem alszol?

Natasha összerezzent dr. Frances hangjára.

- Miért lopakodik így mögém?

- Nem válaszoltál.

- Álmodtam valamit, ami egy kicsit felzaklatott.

- Olyasmit, amihez nekem is közöm van?

- Nem tudom... Igazából nem álom volt. Emlék - Natasha megköszörülte a torkát. - Egy fiúval csókolóztam.

- Ó - Dr. Frances szeme elkerekedett. - Ezt igazán nem lett volna muszáj elmondanod.

Natasha megvonta a vállát.

- Ön volt már szerelmes?

A férfi elmélázott egy pillanatra, majd elnevette magát.

- Persze, hogy voltam.

- Azt hiszem, én is voltam már. A fiú, akiről álmodtam... A múltbéli énem szerelmes volt belé.

Dr. Frances hallgatott.

- Elképzelhető, hogy az emlékeim lassan törnek elő, és előbb-utóbb mindenre emlékezni fogok? - törte meg a csendet Natasha.

- Semmit sem tudathatunk pontosan - sóhajtott a másik.

******

Natasha Scott
- Voltam már szerelmes
- Sok minden után érdeklődöm, sokszor túlontúl kíváncsi vagyok
- Szeretem a Daughtry nevű együttest, valószínűleg valaha ők voltak a kedvenceim
- Könyvek és filmek szempontjából főleg a krimik érdekelnek
- Egy mező közelében éltem
- Nehezen bízom meg emberekben

- Mi ez a lista?

- Mikor szokik le arról, hogy megijesszen? - förmedt Natasha dr. Frances-re. - Amúgy ez egy lista azokról a dolgokról, amit eddig tudok magamról, valamint, hogy milyen lehetett a múltbéli énem.

- Honnan gondolod, hogy a Daughtry volt a kedvenc együttesed?

- Fejből tudom szinte az összes számukat, és amikor zenéket kerestem, ők voltak az elsők, akik eszembe jutottak. A Waiting for Superman a kedvencem.

Rain Drop [Nightmare I.] Onde histórias criam vida. Descubra agora