Mercy // Shawn Mendes - átírás alatt -

3.

- Annyira sajnálom! - hadarta Shawn a telefonba. - Nem tudom, miért csinálta ezt...

- Leégetett ország világ előtt! - kiabáltam. Nem rá voltam mérges. Sokkal inkább erre az egész szituációra. - Tisztában vagy vele, hogy ez rád is milyen rossz fényt vet?

- De nem érdekel, Merci.

- Ha legközelebb összefutok vele, kitépem azt a maradék haját.

- Már nem azért, de milyen maradék haj? - kérdezett vissza.

- Fent akadsz a részleteken, Shawn! - járkáltam a konyhában .- Póthaja van, ezt még a hülye is tudja! - tártam szét a karom.

- Ó... Hát, ezt jó tudni... - csend. - Figyelj... beszéljétek ezt meg. Biztos, nem rosszindulatból csinálta.

- Persze! - puffogtam.

- Szeretnéd, hogy megint meghívjalak titeket kajálni?

- Már csak az kéne! -ráztam a fejem hevesen. - Nem értem, miért utálnak ennyire az emberek.

- Tekintettel arra, hogy a családod börtönben van, így... Ezzel most nem segítek, igaz?

- Kezdem azt hinni, egy szociális csőd vagy. - vágtam hozzá, mire csak felnevetett. - Látod, még megsérteni is lehetetlen! - tettem ugyanígy.

- Beszélek vele, jó? 

- Köszönöm. - sóhajtottam fel, miközben fáradt szemeimet dörzsölgettem. Teljesen kiborítottak a történek. - Habár, nem hiszem, hogy túlságosan meg fogja hatni a dolog, de te tudod. 

- Hidd el, ő nem olyan, aki sokáig tudja játszani a kőszívűt.

- Pedig egész gimiben sikerült neki. - forgattam a szemem.

- Te szörnyen pesszimista vagy az elmúlt napokban. Lehet, kéne neked egy jó...

- Nehogy tovább mondd! - vágtam a szavába. - Perverz!

- Miiiii? - háborodott fel. - Azt akartam mondani, kéne neked egy jó kis wellness hétvége. Tudod, hogy ellazulj, felfrissülj. És még én vagyok a perverz!

- Na jó, szerintem ezt most vegyük úgy, mintha ki sem mondtad volna. - huppantam le a kanapéra. 

Bevillant Shawn arca, mikor visszalöktem az ülőgarnitúrára. Aztán, ahogy csillogó szemeit lehunyta, mikor megcsókolt... És ahogy átfonta a testem körül a karjait.  Szinte már újra hallottam a szívverését, mikor kizökkentett:

- Merci? Jól vagy? 

- Tessék? - kérdeztem vissza.

- Hát, csak olyan furán vetted a levegőt, és nem is válaszoltál.

- Ne haragudj, csak... Most mennem kell. - gyorsítottam a beszédtempómon. - Bocsi. Szia!

- De... - kezdte, de bontottam a vonalat.

Rohadt életbe! Elfeküdtem a kanapén, a telefonomat a kisasztalra dobtam. Hosszan csengett a fülemben a tompa puffanás zaja. 

Napról napra rosszabb ez a dolog... Főleg így, hogy feltűnt ez a ringyó. Eszméletlenül idegesít, hogy így rá van cuppanva 'Shawny'-ra. Az meg méginkább szétidegel, hogy Shawn nem tesz ellene semmit.

Igaz, hülye lenne tenni ellene valamit. Szerintem élvezi, hogy egy nő ennyire oda van érte, ha már én nem. Ha már én nem mutatom ki.

Mit is beszélek, nők százezrei vannak érte oda! Néha ellenőriznem kell a privát üzeneteit, mert gyakran rám marad ez a hálátlan feladat. És néha a saját szemeimmel látom, mit meg nem tennének egyesek, csak hogy Shawn figyelmet szenteljen rájuk pár percre...