13.

169 21 37
                                    

Eldöntöttük, hogy a maradék időmet a felszállásig, tehát a kicsivel több, mint 24 órát, együtt fogjuk tölteni a hotelben. Shawn szerint ez volt az egyetlen biztonságos hely kettőnk számára, ahol együtt lehettünk és nem találtak ránk a lesifotósok. 

Annyira furcsa és egyben... nem is tudom, talán félelmetes, hogy most tartanunk kell ettől, ahhoz képest, hogy évek óta a fotósok kereszttüzében élünk.Ez az egész egy vicc.

Ha arra gondolok, mennyi minden tartozik hozzá a mindennapjaimhoz, amit csak Shawnnal lehet jól megvalósítani, sírnom kell.

Senki mással nem lehet olyan jó a csütörtöki palacsinta nap, mint vele. Bár kétlem, hogy a szigeten lesz majd palacsinta. Ha nagyon vicces kedvemben lennék, azt mondanám, ez a másik, amiért most nagyon szomorú vagyok...

- Rossz lesz nélküled... - szaladt ki a számon és bújtam hozzá még közelebb, még mindig az ágy szélén gubbasztva.

- Hát még nélküled... 

- Ki fog így vigyázni rád? - biggyesztettem le az alsó ajkam.

- Nagyon fogok magamra vigyázni. - adott rá puszit, egyszerre keserű és boldog mosollyal. - Hihetetlen, hogy végre itt vagy, végre együtt lehetnénk és... Mégsem lehet.

- Annyira sajnálom... Annyi időnket elvesztegettem... - néztem fel rá. - Előbb kellett volna elmondanom.

- Mindig is tudtam, hogy szeretsz. - támaszkodott meg a könyökén, egy hatalmas vigyorral az arcán. - Szerinted... - folytatta, huncut mosolyra váltva. - Nem volt elég meggyőző, mikor hagytad magad? - simogatta végig a karom és utalt a kanapés incidensre. De említhetné azt az alkalmat is, amikor MAJDNEM nagyon összemelegdtünk, csak felhívták a kórházból... - Végig tudtam, hogy majd' megőrülsz értem. - nevetett fel büszkén.

- Na azért túlzásokba ne essünk! - forgattam a szemem szórakozottan. - Megőrülök érted. -fordítottam újra komolyra a szót és nyomtam egy nagy puszit az ajkaira. 

Megcsókolt. Aztán újra és újra. 

- Nagyon fogsz hiányozni. - fürkészte a szemeim.

- Te is nekem... - húztam össze a szemöldökeimet, miközben végigsimítottam a mellkasát.

- Mit szólnál hozzá... - csúsztatta be két ujját a pólóm alá. - Ha kárpótolnálak egy kicsit? Amiért ilyen seggfej voltam veled... És ne mondd, hogy nincs rá szükség, mert tudom, hogy van. - cáfolt meg, mielőtt kimondhattam volna. - Engedek neked egy kád forró vizet, és kitalálok valamit, ameddig pihensz. 

- De Shawn... Nem akarok több időt nélküled... Nincs annyi. - csimpaszkodtam belé, a lábaimmal is. Négykézlábra állt, így elemelve a lepedőtől. 

- Most olyanok vagyunk, mint egy anyamajom, meg a kismajma. - nevetett önfeledten.

- Dilis vagy. - tettem ugyanígy. - Na. Tegyél le. - nyomtam puszit az orrára.

- Nem. - tápászkodott fel nemes egyszerűséggel.

- Shawn, leesek! - kapaszkodtam még jobban, mikor már kezdtem lecsúszni. Egyik kezével sem fogott.

- Nem esel le. -szaladtak fel a szemöldökei és csapta két tenyerét a fenekemre.- Hmm, mondom... 

- Hé! El a kezekkel, te perverz disznó! - koppintottam rá játékosan az orrára. Persze, csak vicceltem. Kezeim a kézfejére vezettem. Nyilván azért, mert nem akarok leesni. Hát ez egyértelmű. 

- A bőröndben van neked egy bikini. Nem kell nélkülöznöd engem fürdés közben sem. Vedd fel, addig kiengedem a vizet. - csúsztatott le a földre, végig tartva a szemkontaktust. - Habár... Én azt a bikinit szívesen nélkülözném... - mormogta.

Mercy // Shawn Mendes - átírás alatt -Opowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz