Harcolok érted ~ H.S. (hungarian)

23.fejezet

Sziasztok lelkek <3

Sajnálom, hogy ennyit késtem :(

Most már igyekszem rendszeresen hozni. Jó olvasást!

------

~ Sarah ~Reggel amikor felkeltem Harry még édesen szuszogott mellettem, a látvány melegséggel töltötte meg a szívemet, és boldog voltam, amiért velem van, bár azt még mindig nem tudtam, hogy mit eszik rajtam...
Óvatosan kibontakoztam Harry öleléséből és a ruháimat felkapva bementem a fürdőbe. Nem mondom azt, hogy nem tetszett a tegnap este, mert nagyon is élveztem. Csak az nem hagy nyugodni, amit az a lány mondott...Csak tudnám, én mivel bántottam meg őt, semmivel. Mindegy. Ahogy a kellemesen forró víz folyt le a testemen, úgy hagytam, hogy ez a kellemesnek nem épp mondható élmény is elhagyja az elmémet. Kiléptem a fürdőből, és miután megtörölköztem, felöltöztem. Egy rövidnadrág és egy fekete haspólót kaptam magamra, és lementem a nappaliba. Még mindig nem voltam tisztába azzal, hogy pontosan merre is megyek, de valahogy eljutottam a tágas helységbe. Hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttem felnézek twitterre. Na, ezt nem kellett volna. Még több gyűlölködő, éljen. Plusz még ott volt az a cikk is...
Gondolataimban a gyomrom hangos morgása zavart meg. Hát igen, enni kéne. Tegnap este, bár úgy jöttünk haza, hogy éhesek vagyunk, nem igazán azzal foglalkoztunk. A tegnap este emlékei hatására hatalmas vigyorra húztam a számat, és elindultam valami ehető után kutatni a konyhában. Ahogy sejtettem, nincs itthon semmi. Amikor ismét felegyenesedtem, két erős kar ölelt át hátulról, a nyakamat göndör fürtök csikizték, bár ez engem egy cseppet sem zavart.
- Jó reggelt Bébi. - mondta Harry, majd egy csókot nyomot a nyakamra. Mosolyogva dőltem neki csupasz mellkasának.
- Jó reggelt Harry. - mondtam, majd mosolyt erőltettem az arcomra, úgy fordultam meg Harry felé.
- Mi a baj? - pont ezt nem akartam, hazudni...de muszáj volt.
- Semmi. - mosolyogtam. Haz két keze közé fogta az arcomat, smaragd tekintetét az enyémbe fúrta, és újra kérdezte.
- Sarah, látom hogy valami baj van. Mondd el kérlek! Bízol bennem? - kérdezte, mire bólintottam. - Akkor mondd el mi bánt...
- Semmi csak, a tegnapi lány szavai még mindig csengenek a fülemben. - hajtottam le szomorúan a fejem.
- Mi van még? - rekedtes hangja a szívemig hatolt, és akaratlanul mondtam el mindent.
- Felnéztem twitterre...még többen kívánják a halálomat, és egyre több a gyűlölködő üzenet...el sem olvastam mindet, elég volt az amit elolvastam...
- Csss... - mondta, majd homlokát az enyémnek döntötte. - Jól figyelj rám Sarrie. Nem érdekelnek! Oké? Nem érdekel, hogy mit mondanak, mert én szeretlek! Teljes szívemből és mindennél jobban szeretlek! És ezen még a Directionerek sem tudnak változtatni. Az érzéseimen nem tud senki sem változtatni. Még én sem. Nem tehetek arról, hogy ilyen gyönyörű vagy én pedig beléd szerettem. És sajnálom, hogy mindezt meg kell élned, miattam... - az én könnyeim már rég patakokban folytak. Harry lecsukta a szemeit, de folytatta. - És ígérem neked, hogy megoldom! Még nem tudom, hogy, de megoldom, ebben biztos lehetsz! Miattad, érted...Csak kérlek ne sírj! Kérlek. - majd egy apró puszit adott a homlokomra, és szorosan átölelt, én pedig biztonságot és megnyugvást keresve bújtam közel hozzá, fejemet a mellkasába fúrtam. - Amúgy nagyon szexi vagy ebben a ruhában. Tetszik ez az itthoni összeállítás. - suttogta a fülembe, mire elnevettem magam. Imádtam, hogy mindig meg tud nevettetni- Pusztán egy mosolyától jobb kedvem lesz. Azt hiszem, ezt hívják szerelemnek. Amikor egy mosoly mosolyt csal az arcodra. Amikor együtt nevettek, együtt sírtok, és együtt átvészeltek mindent, közös erővel. Nevetve bokszoltam bele egyet Harry mellkasába.
- Pimasz vagy és piszkos a fantáziád. - mondtam.
- Aucs. Ez fájt. - kapott a szívéhez tettetett sértődöttséggel. - Nem tehetek róla na! Férfiból vagyok, te meg nőből, és hát néha...
- Ne folytasd kérlek! - vágtam közbe nevetve, de ő csak befejezte.
- ...elkalandozik a fantáziám. - villantotta meg felém 1000 wattos mosolyát, miközben a tegnapi "művét" nézte a nyakamon. Ahogy sejtettem, nyoma marad egy darabig.
- Most hogy mondod... - húzódtam egy kicsit hátrébb, hogy jobban szemügyre vehessem az előttem egy szál bokszerben álló férfit. Alsó ajkamat beharapva, hajoltam közelebb Harryhez, majd kéjes hangon a fülébe suttogtam. - Én sem különbözök már tőled... - majd hátat fordítottam a meglepett és lefagyott Göndörnek és elindultam fel a szobába.
- Most meg hova mész?
- Öltözni. - mosolyogtam vissza rá.
- És így hagysz itt? Na megállj, ezt most nagyon rosszul tetted! - majd utánam indult, volna, nagy lendülettel, de a még mindig gipszelt lába ezt megakadályozta. - Egyszer úgy is utolérlek. - morogta sértetten, majd lassan elindult fel a lépcsőn, mire én nevetve fordultam be a szobánkba. Imádom ezt srácot! Elterelte a figyelmemet a gyűlölködőimről, de egy valami még mindig ott motoszkált tudat alatt a fejemben...

~ Harry ~


@Harry_Styles: Remélem minden olyan lány boldog és jobban érzi magát, aki bántja Sarrie-t...ez aljas húzás volt skacok...