04.fejezet

179 7 2
                                    

~ Harry ~

Azt hiszem, eddigi életemben, ezt a napot vártam a legjobban.

Reggel, miközben Sarah-t vártam, idegesen járkáltam fel-alá a nappaliban, tördeltem a kezem, és a srácok na meg Alice agyára mentem.

- Harry ülj már le, már én szédülök! Mit izgulsz? - kérdezte Alice.

- Én nem izgulok. - mondtam idegesen. - Csak aggódom miatta. Mi lesz ha Joey megtudja, hogy velem van?

- Mit gondolsz, Sarah miért ezt a napot választotta? Joey korán reggel elment a haverjaival egész napos bulizásra, csak holnap reggel jön haza. - mondta. - Sarah nem hülye.

- Tudom. - mondtam megnyugodva. - Nem mondta mikor jön?

- Lányból van, szóval soká. - mosolygott.

Nem válaszoltam semmit, csak mosolyogtam és kilépem az ajtón, és egyenesen a kocsimhoz mentem.

~ Sarah ~

Kicsit késve, na jó sokat késve értem át Harry-ékhez. Kicsit elment az idő, mert nem találtam megfelelő ruhát, ami jó ahhoz, hogy edzek, ráadásul nem akárkivel, Harry Styles-al! Nem nézhetek ki, mint valami jött-ment útszéli valaki (mondjuk, amúgy sem szoktam úgy kinézni), nem jelenhet így meg velem. Így is ciki lesz neki velem mutatkozni. Meg jól akarok kinézni. Jaaj, de miért is akarok én tetszeni neki?

- Sziasztok! - köszöntem úgy általánosságban. Szememmel körbepásztáztam a szobát őt keresve, de nem találtam. - Harry?

- Elment. Mindjárt jön. - mondta kedvesen Niall.

- Ja oké. - mondtam kicsit csalódottan, majd leültem.

~ Harry ~

London forgalmas utcáin autózva, kormányon dobolva az idegességtől haladtam hazafelé, hogy felvegyem Sarrie-t. Muszáj volt elintéznem, hogy senki ne legyen a teremben. csak mi. Nem akarom, hogy letámadják miattam.

Hazafelé megszólalt a rádióból az egyik kedvenc Green Day számom.

Felhangosítottam csutkára a rádiót és hagytam, hogy az Összetört álmok sugárútja megnyugtasson. Végül is, most az összetört álmommal van közös programom. Éljen.

Az egyik pozitívuma ha énekes vagy az az, hogy bármit énekelsz is, nem kínszenvedés hallgatni senkinek. Szóval bömbölő rádióval, énekelve kanyarodtam rá a házunkhoz vezető útra.

,,My shadow's the only one that walks beside me,
my shallow hearts the only thing that's beating,
sometimes i wish someone out there will find me
til then i walk alone."

Az énekléstől, és a bömbölő zenétől lenyugodtam ugyan, de ahogy egyre közelebb értem a házhoz, megint izgultam. Csak tudnám miért?!?...Mindegy, csak nyugisan, csak lazán...

~ Sarah ~

Ahogy ott öten beszélgettünk viszonylag csendben, óriási nagy robaj tört be hozzánk az ablakon át. Azt hiszem Green Day-t hallottam.

- Na, Harry bulizik. - röhögött Louis.

- Na hali. - lépett be Harry.

- Újra Green Day láz? - kérdezte tőle Liam.

- Tudod jól, hogy nem tudom megállni, hogy ne tekerjem fel a hangerőt. Főleg a Boulevard of broken dreams-nél. - mosolygott hihetetlenül aranyosan. De mióta tetszik nekem a mosolya? - Mehetünk?

- Igen! - ugrottam fel vidáman, talán kicsit túl is pörögtem. Alice sokat sejtő pillantást lövellt felém, mire én csak visszanéztem rá ugyanúgy. Hiába, a tudat, hogy Harry-vel van közös programom, a látszat, hogy ő milyen hihetetlenül laza és mennyire jól néz ki, teljesen lenyugtatott, pontosabban felpörgetett. Harry kinyitotta az ajtót és tartotta amíg kimentem, majd a kocsi ajtaját is kinyitotta.

Harcolok érted ~ H.S. (hungarian)Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang