Harcolok érted ~ H.S. (hungarian)

01.fejezet

~Harry~

Sok-sok évvel ezelőtt, nevezetesen 3 évvel ezelőtt (csakhogy poénos legyek) a szomszédomba költözött egy lány, Sarah Baker, aki egy gyönyörű teremtés, és nem mellesleg a pasija egy faszfej. Nem tudom, hogy képes Sarah azzal a seggfejjel lenni, én már legszívesebben agyonvertem volna szívlapáttal, de hát az én vagyok. Aztán befele menet megtorpantam, mert meghallottam egy ismerős hangot és egy ismerős dallamot. ,,Jöjj hát, jöjj hát, a fánál várok rád
Hol felkötötték a hármak gyilkosát" Ezt a hangot ezer közül is megismerném. Nem csak szép, még a hangja is gyönyörű. Kész főnyeremény egy magamfajta fiúnak! Csakhogy ő soha nem szeretne engem. ,,Láttak itt sok csodát és nem lenne furább,
ha az éj sötétje ott találna ránk." Mindig is nagy Éhezők Viadala fan volt, a drágalátos Joey ezt sem tudja, és ez a kedvenc dala. Még én fordítottam le neki, és én tanítottam meg neki. Az volt életem legjobb egy hete. - Kezdjek el féltékeny lenni Jennifer Lawrence-re? - kérdeztem. - Jézusom Harry, megijesztettél. Nagyon! - mondta mosolyogva. Ó az a mosoly. - Nem, isten ments! Még mindig ti vagytok a legjobbak Hazza! Hol vannak a többiek? - Niall Lizzy-vel, Liam az edzést imitál, Louis, nos ő fogalmam sincs hogy hol van, szerintem hülyül a parkban. Én meg mehettem boltba, mert ma én vagyok a soros a főzésben. - És mi lesz az ebéd? - Szerintem ebből csak vacsora lesz! - mondtam, majd mindketten elnevettük magunkat. - Öhm...mennyit hallottál a dalból? - alsó ajkát beharapva kérdezte. - Nyugodj meg, az egészet. - Jaj ne. - nevetett kínosan. - Sajnállak, de nem tudom kifizetni az orvost. - Nem kell orvos. Mit csinálsz ma? - Hát semmit. - mondta, majd gondolkodott. - De szerintem megyek segíteni neked főzni. Ezen megint jót nevettünk.

Igazából a kaja isteni lett, hála Sarrie-nek, a fiúk is hazaértek, együtt volt a banda, jókat röhögtünk, főleg Louis-on. - Amikor jöttem haza, akkor pont énekeltél. Énekeld már el a srácoknak azt a dalt! - mondtam Sarrie felé fordulva. - Nem, nem igazán szeretek énekelni. - Ez hazugság! - üvöltötte Lou a konyhából- - Sarah, ha Harry-t kibírtuk akkor amikor nem volt hangja, téged is kibírunk! - mondta Liam. - Hé! - szóltam közbe röhögve. - Naa énekelj már! Olyan rég énekeltél velünk! - mondta Niall. - Légyszi. - néztem rá most már én is. Ha mindent el tudnék intézni egy nézéssel, de jó lenne! - Na jó. De nem fizetem az orvost! - mondta. Niall a kezébe vette a gitárját, lefogta a kezdő akkordot, majd megpengette akusztikus gitárja húrjait és megadta Sarah-nak a kezdő hangot, hogy könnyebben elkezdhesse. És akkor Sarah el is kezdte:
,,Jöjj hát, jöjj hát, majd ott várok rád,
ahol felkötötték a hármuk gyilkosát.
Láttak itt sok csodát és nem lenne furább,
ha az éj sötétje ott találna ránk.

Jöjj hát, jöjj hát, a fánál várok rád,
hol a gyilkos kérte kedvese irgalmát.
Láttak itt sok csodát és nem lenne furább,
ha az éj sötétje ott találna ránk.

Jöjj hát, jöjj hát, a fánál várok rád,
hol azt mondtam fussunk és miénk a világ.
Láttak itt sok csodát és nem lenne furább,
ha az éj sötétje ott találna ránk." Aztán elmosolyodott, mire elkezdtem én is énekelni a következő sorokat.
,,Jöjj hát, jöjj hát, a fánál várok rád." Bekapcsolódott Niall, Lou és Liam is. Így már mindannyian énekeltünk. Fantasztikus volt. ,,Mire felkötötték a hármuk gyilkosát.
Láttak itt sok csodát és nem lenne furább,
ha az éj sötétje ott találna ránk. Jöjj hát, jöjj hát, a fánál várok rád. hol a gyilkos kérte kedvese irgalmát.
Láttak itt sok csodát és nem lenne furább,
ha az éj sötétje ott találna ránk." - Mégis mi a fasz folyik itt??? - érkezett meg Joey. - Szia édesem! - ugrott fel mellőlem Sarah. Valami fura volt abban, ahogy viselkedik akkor amikor Joey is köztünk van. - Egyedül voltam otthon, és a fiúk áthívtak, hogy ne legyek magányos, így elütöttük az időt. - Nem ez volt az igazság, nem értem miért nem mondja el sosem az igazat. - Valami problémád van? - kérdeztem gúnyosan. - Nem semmi. - felelte flegmán. - Csupán tudni akarom hol van a barátnőm! Miért nem mondtad hova mész? MI?? - kérdezte ordítozva Sarah-tól. - Én nem.. - mentegetőzött Sarrie. - Mi az hogy nem?? Válaszolj! - Ne merészelj így beszélni Sarah-val! - üvöltöttem Joey-val. - Sarah felnőtt nő, nem tartozik számadással, hogy merre megy, kivel és miért! - Tévedsz fürtös!! Sarah az enyém!! Tudni akarom, hogy milyen seggfejekkel megy akárhová is!! - Minek neveztél? - Harry ne!! - kiáltotta Sarrie, gondolom látta, hogy ütésre emelem az öklöm. Belém karolt, és félre vont - Hagyd, nem ér annyit. - mondta könnyes szemmel. - De nem! Sarrie nem bánhat így veled!! - mondtam, majd ismét megindultam Joey felé, aki azóta is üvöltött Sarah-nak. - Harry fejezd be!! - fogtak la a srácok. Louis kapcsolt elsőnek, ő lépett oda elsőnek, majd Niall is jött. Így már ketten fogtak le, nehogy szétverjem azt a faszfejt!! - Hazza, figyelj! Harry! - üvöltött az arcomba Liam. - Harry, figyelj rám. Elment! Sarah elment, hazament! Oké? Nyugi! Csak most láttam, Sarah még visszanézett az ajtóból, de ez egészen idáig nem jutott el az agyamig.
Leroskadtam a kanapéra, és csak a semmibe meredtem. Louis biztatóan megszorította a vállamat. Ő tudja. Már biztos tudja. Valamikor úgyis elmondom majd neki. Valamikor... Niall újra megpengette a kezdő akkordot, így négyen énekeltük a lemaradt versszakot:

,,Jöjj hát, jöjj hát, a fánál várok rád,
Kössük nyakunkra a remény (halál) nyakláncát.
Láttak itt sok csodát és nem lenne furább,
ha az éj sötétje ott találna ránk."

----------------------------------------------------------------------------

Sziasztok!

Ez lett volna az első fejezet, remélem tetszett. Ha igen, ha nem, kérlek írd meg a véleményed nekem ;)

All the love M