Harcolok érted ~ H.S. (hungarian)

14.fejezet

~ Sarah ~

Édes mámor...így tudnám jellemezni Harry csókját, ugyanis nagyon jól, túl jól csókolt. Mégis, én húzódtam el tőle.

- Ne. - mondtam. - Ne.

- Miért ne? - kérdezte értetlenül.

- Mert...ezzel rossz döntést hozol.

- Életem legjobb rossz döntése az te vagy Sarrie! - mondta, mire levegőt venni is elfelejtettem. Némán és értetlenül néztem rá továbbra is, mire folytatta. - 3 évvel ezelőtt, amikor idejöttél, már akkor tudtam, hogy nem leszel számomra csak szomszéd. Jóval több voltál és vagy is...Első látásra beléd szerettem, és ez nem változott semmit azóta! És amikor láttam rajtad a sebeket, vagy amikor bicegtél, tudtam hogy az a fa...hogy Joey csinált veled valamit, de te annyira védted, hogy úgy éreztem talán tényleg csak bediliztem. De ahogy a bicegések és a kék-zöld foltok egyre sűrűbben jelentkeztek, kezdtem azt hinni, hogy igazam volt a kezdetekben, és legszívesebben kinyírtam volna azt a szemetet! - mondta. Miközben ezeket a szavakat kiejtette láttam, hogy ökölbe szorult a keze. - Basszameg Sarrie, szeretlek! - mondta.

~ Harry ~

Láttam Sarrie-n, hogy meglepte a kijelentésem, de egyszerűen már nem tudtam türtőztetni magam, és így 3 év után ki kellett adnom magamból az érzelmeket.

- Ez...komolyan mondtad? - kérdezte, mire bólintottam.

- Jó tudod mit, felejtsük el, vedd úgy, hogy nem mondtam semmit és ez az egész meg sem történt. - mondtam.

- Csinálok kaját, éhes vagy? - kérdezte zavartan.

- Én nem. - mondtam és felmentem a szobámba.

- Harry Styles, hogy te mekkora fasz vagy! - mondtam magamnak. - Vááá. És elmondtam neki. Ügyes vagy, gratulálok. - veregettem meg a vállam, majd elnevettem magam. Asszem' tényleg kezdek megőrülni.

És én még voltam olyan hülye, hogy azt hittem a baleset, meg a Joey-s eset megváltoztatott valamit köztünk, vagy hogy közelebb hozott minket. Hát tévedtem. Méghozzá nem is kicsit. Fúú, de hülye vagyok. Fel-alá járkálok a szobámban, miközben a lány, akiért oda vagyok lent a konyhában készíti az kaját magának, akinek nem mellesleg az imént vallottam be, hogy szeretem. ráadásul meg is csókoltam! De micsoda csók volt! És én most mégis itt járkálok fent, ahelyett, hogy lemennék és ismét megcsókolnám. - Ijáj, zavaros ez az egész. - mondtam magamnak miközben a fejemet vakartam.

Leültem az egyik fekete fotelembe, kezembe vettem a gitáromat, és játszani kezdtem. Belekezdtem a Spaces-be:

×"Who's gonna be the first one to start the fight?
Who's gonna be the first one to fall asleep at night?
Who's gonna be the last one to drive away?
Who's gonna be the last one to forget this place?
We keep taking turns
Will we ever learn?
The spaces between us
Keep getting deeper
It's harder to reach her
Even though I've tried
Spaces between us
Hold all our secrets
Leaving us speechless
And I don't know why
Who's gonna be the first to say goodbye?
Who's gonna be the first one to compromise?
Who's gonna be the first one to set it all on fire?
Who's gonna be the last one to drive away?
Forgetting every single promise we ever made
The spaces between us
Keep getting deeper
It's harder to reach her
Even though I've tried
Spaces between us
Hold all our secrets
Leaving us speechless
And I don't know why
Who's gonna be the first to say goodbye?"

- Harry! - hallottam a kiáltást. Először nem foglalkoztam vele, kényelmesen letettem a gitárt, egy kicsit elrendeztem a fotelt is. - Harryy!! - hallottam a most már igencsak kétségbe esett Sarah kiáltását. Kettesével szedve a lépcsőfokokat rohantam le, és el nem tudtam találni mi lehet a baj, hogy Sarrie ilyen kétségbe esetten sikít. Aztán leérve láttam. Sarah a fal mellett kuporgott, Joey pedig sebesen közeledett hozzá.