15.fejezet

140 6 2
                                    

Sziasztok lelkek <3

Milyen hamar eltelt ez az egy hét! O.O Mondjuk nem baj mert szünet van ^^

Ahogy ígértem, itt is van a 15.fejezet, remélem elnyeri a tetszéseteket.

Jó olvasást :)



~ Harry ~

Úgy érzem, én vagyok a legboldogabb ember a világon. Sarrie végre velem van, és legnagyobb meglepetésemre bevallotta, hogy ő is szeret engem. Persze azért kicsit nehéz is, mivel a srácok még nem tudják, így nem mehetek oda percenként hogy megöleljem vagy megcsókoljam, és ez így eléggé nehéz nekem. Azért lopva mindig a közelében voltam, és hozzá értem már csak azért is mert, tudom, hogy ezzel bosszantom. Olyankor gyilkos tekintettel néz rám, de nem kell sok és átveszi a tűz helyét a szeretet.

- Gyerekek, én most bowlingozni akarok! - mondta Louis.

- Te hülye, vasárnap egyetlen B. klub sincs nyitva! - mondta Liam.

- Neeem baaaj. - mondta Lou.

- Rosszat sejtek. - szólalt meg mellőlem Sarrie. - Ugye nem élő bowlingozni akarsz?

- De-de. És van egy jó hírem számotokra lyányok! Ti lesztek a bábúk! - közölte.

- Azt már nem! - válaszoltunk egyszerre Niall-el, a lányok védelmére kelve.

- Ööö...oké, akkor nem. - mondta Lou.

- Megyek hozok inni. - mondta Sarrie.

- Segítek. - álltam fel.

Amint kiértünk a konyhába, mohón lecsaptam Sarah ajkaira. Szerencsétlennek még reagálni sem volt ideje, de nem is vette zokon. Felemeltem, majd felültettem a konyhapultra, de mindeközben egy percre sem váltunk el.

- Most amúgy smacizni jöttünk ki, vagy inni? - kérdezte pár perc után.

- Én csak miattad. Bébi.

- Minek neveztél? - kérdezte.

- Bébi. Te vagy az én Bébim. - vigyorogtam, majd újra megcsókoltam.

- Akkor te meg a Göndörkém leszel. - mondta két csók között.

- Megegyeztünk Bébi. - majd éreztem, ahogy belemosolyodik a csókunkba.

- Harrryy, gyertek már, szomjas vagyok! - hallottuk Alice hangját, és egy perc alatt rebbentünk szét, én a konyha másik felébe ugrottam, Sarrie pedig le a konyhapultról, és a tálakkal kezdett vesződni.

- Ti meg mit csináltok? - kérdezte.

- Viszünk chipset is. - mondtam.

- A hűtőből? - kérdezte.

- Ja nem. Onnan üdítőt. - mondtam zavartan, és egy percen belül már vagy századjára túrtam barna loboncomba. Alice egy ideig még furcsán méregetett minket, majd hátat fordított és visszament.

- Ez most necces volt. - mondta Sarrie. Odajött hozzám és átölelte a nyakam.

- Ugye? De épp ez volt benne a jó. El kéne nekik mondani. A végtelenségig nem lehet titkolni, mert abba beledöglök. - mondtam.

- Ne, vagyis, ne még... - a szemeibe nézve félelmet láttam. Felkaptam az üdítőket és bevittem, majd visszamentem a konyhába Sarah-hoz. Kézen fogtam és elindultam vele ki, a nappaliba. Éreztem, hogy ki akarja szabadítani a kezét az enyémből, de nem hagytam neki.

Harcolok érted ~ H.S. (hungarian)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora