Sziasztok lelkek <3
Tudom, tegnapra ígértem a fejezetet, de végül csak kiment a fejemből :/ De most itt vagyok, remélem tetszeni is fog nektek <3
Köszönöm, az előző fejezethez érkezett visszajelzéseket, ennél a fejezetnél is szívesen fogadom majd őket a komment szekcióban.
All the love M
------------------------------------------------------------------------
~ Sarah ~
Az első közös karácsony Harry-vel elég...mozgalmasra sikeredett. 24-én, itthon voltunk, ünnepeltük Louis szülinapját. 25-én Harry szüleihez mentünk, találkoztam Dessel, Harry igazi apjával. Aznap ott aludtunk és tele zabáltuk magunkat. 26-án reggel indultunk az én szüleimhez, ahol ismételten degeszre ettük magunkat. De nagyon jó volt egy kicsit otthon lenni, túrázni az erdőben a családdal, meg ilyenek. Karácsony után még két napig a szüleimnél maradtunk, és csak 29-én délutánra értünk haza. A szilveszter egy kicsit balhés volt, Harryt összehozták Kendall Jennerrel. De most nem rohantam ki a világból, mint ahogy azt legutóbb tettem, hanem megkérdeztem, és így jutott el a hír Harryhez, aki rögtön cáfolni is kezdte. De úgy alapjába véve nagyon jól teltek az ünnepek.
A ma reggelt ismételten a WC csésze felett kezdtem, ez így megy már egy hete, és kezd elegem lenni. Harry már az első nap orvoshoz akart vinni, de én persze azt mondtam, hogy nem megyek, mire ő továbbra is erősködött, de végül én nyertem.
Alice-al főztünk ebédet, megterítettünk és ismételten ettünk. Mint úgy az elmúlt 15 napban. Miután végeztünk, megint émelyegni kezdtem, tudtam jól, hogy ennek nem lesz jó vége, így gyorsan felugrottam, és már rohantam is a mosdó felé. Magamra csuktam az ajtót, és kijött belőlem minden, amit ma ettem. Éljen.
- Öhm...nem azért Bébi, de nem kéne orvoshoz menni? - kopogott Harry az ajtón.
- Nem dehogy is. Semmi bajom. - kiöblítettem a számat, és kinyitottam az ajtót. - Jól vagyok.
- Biztos? Csak mert...ne értsd félre kérlek, de elég szarul nézel ki...
- Harry, most jött ki belőlem a reggelim és az ebédem is, mégis hogy a francba nem néznék ki szarul??? - emeltem fel a hangom, mire Harry meglepetten nézett rám.
~ Harry ~
- Ahj...sajnálom. - bújt hozzám Sarrie. - Ne haragudj, nem akartam kiabálni, csak elég ramatyul érzem magam és alig aludtam valamit az éjjel és szétrobban a fejem. - ásított egy nagyot.
- Dehogy haragszom rád! És miért nem szóltál? - kérdeztem.
- Mert nem tartottam fontosnak és különben is, ez csak egy kis rosszullét.
- Egy hete? - húztam fel egyik szemöldököm.
- Igen.
Nagyot sóhajtottam, majd egy kicsit eltolva magamtól Sarriet a szemébe néztem. - Figyelj Bébi, vegyél egy jó forró fürdőt, addig én megágyazok fent, oké?
- Oké. - mosolygott.
Miután felmentem és megágyaztam neki, megkérdeztem szüksége van-e bármire is, de a kérdésre nemleges választ kaptam, így leültem a nappaliba a többiekhez.
- Na mi van? - kérdezte Liam, aki velem szemben ült, mellette Louis és Alice. Niall mellettem ült.
- Megint hányt. - mondtam aggódóan.
- Nem kéne megnézetni orvossal? - kérdezte Alice.
- Próbáltam már elvinni nem egyszer, de olyan makacs, hogy nem bírtam. De most már elég volt, ha holnapig nem javul, akkor elviszem és kész.
YOU ARE READING
Harcolok érted ~ H.S. (hungarian)
Fanfiction"Érezted már azt, hogy őrülten szerelmes vagy? Egyáltalán szerettél már olyasvalakit, aki elérhetetlennek tűnt számodra? Te szeretted őt, ő viszont mást szeretett, ugye? Ismerős a helyzetem? Van egy általános igazság, amivel szerintem az emberiség...