Detroit: become lover

Farkasra bízta a birkát - 1.rész

Beértünk az őrsre, és elég sok kíváncsi tekintetet sikerült magunkra vonni. De nem csak drága munkatársaim figyelmét kötötte le, hanem, néhány android is utánunk fordult.

- Mond Connor, van rajtam valami furcsa? – kérdeztem gyanakodva. Nem szoktak így utánam fordulni az emberek, igaz igyekeztem kitenni magamért mégis csak randim lesz Adam Wolffal, vagy mi a szösz.

- Szebb vagy, mint valaha, de mégis valahogy más vagy ma – mondta Connor, de észre vettem, hogy sárgán felvillant a ledje. – De ezt a kérdést ma már feltetted.

- Ohh – mondtam, nem gondoltam volna a tegnapi nap után sem, hogy Connor észreveszi, azt hittem a szemében, a ruha csupán, ruha.– Köszönöm. Örülök, hogy neked is tetszik.

Odasétáltam az asztalomhoz, és nem tudtam nem észrevenni, hogy minden férfi munkatársam engem bámul. Jézus, csináljátok már a dolgotokat, sosem láttatok még nő nemű lényt elegánsan felöltözni?! Csodás lesz a délelőtt - Gondoltam, és letelepedtem Gavin, és Jerry közötti asztalhoz.

- Vivi, elképesztően nézel ki – mondta Jerry.

- Sosem láttalak még így kiöltözve, mi lesz randira mész valakivel? – Kérdezte Gavin, arcán egy mosoly, és vicsor keverékével. Zavartan nevettem. Nekem annyi. Hogy bírjam ki délután kettőig ezek mellett?!

Gyorsan körül kémleltem, hogy hallotta e valaki, szerencsére úgy tűnt, nem, csak Connor, mert a ledje villogott, mint egy jobb diszkóban a fény, hol kék, hol piros, hol sárga. Elég mulatságos volt, így viszonylag visszanyertem a hidegvérem.

- Inkább dolgozz, Gavin – mondtam, és rá vigyorogtam. – Mint hallom, gyakori probléma a részedről a nyomozásra figyelni.

- Ilyen szomszéd mellett ne csodáld – mondta, még mindig furcsán vigyorogva.

Esküszöm, hogy kinyírom, ezt a seggfejet. Zsörtölődve fordultam vissza a munkámhoz.

- Szóval összefüggés kell az eltűnések, és a bűncselekmények között – morogtam magamnak, és bele ástam az akták virtuális bugyraiba, RA9, RA9, valahol itt kell lenned. Szememmel faltam az aktákat, és egyre több rész összefüggés tűnt fel.

- Eltűnik egy gyermek android, egy másik havonta szervízbe kerül, aztán az a gyilkosság Todd Williams házában... Meg kell hagyni, a férfiről a kép alapján is lerí, hogy bántalmazta mind két androidot, és cseppet sem lepődök meg, hogy végül így végezte. Bárki be sokkalt volna mellette. Lehetett akár önvédelem is...

- Önvédelem! Hiszen ezt már olvastam már más jelentésben is! Connor szóra bírta azt a másik androidot... Neki mondta ezt. A tracyk... Ők is féltek, és a kék hajú önvédelemre panaszkodott!

Lehet hogy az RA9 egy önvédelmi kód? Ami öntudatra ébreszti az androidokat?

Nagyon bele lendültem, mikor valaki megfogta a vállamat. Annyira meglepett, hogy ijedtemben felsikítottam, és három métert ugrottam hátra székestül.

Mindenki nevetett, de szerencsére orvtámadóm, Hank megkapta méltó büntetését, mivel arcáról csorgott a kávé, és köhögött.

- Teljesen megbuggyantál kis lány? – kérdezte dühösen, majd végig nézett rajtam, és eltátotta a száját, én félig nevetve, félig duzzogva hozzávágtam egy adag papírtörlőt. Lassan mindenki visszatért a munkájához, én is mentem volna vissza az akták végtelen birodalmába, de Hank magához hívott.

- Igen, főnök, mit szeretnél? – kérdeztem poénkodva, de láthatólag Hank nem volt hangulata ehhez.

- Minek öltöztél így ki? – kérdezte szigorúan.