Epilógus

276 22 14
                                    


Egy meleg augusztusi délutánon, amikor sokan boldogan indulnak haza a munkából, és hatalmas gyerekzsivaj tölti meg játszóteret, hallani lehet a hinta halk nyikorgását is a játszótér egyik sarkából. A hinta lassan libben előre és hátra. Vivi ül rajta.....

Nem tűnik boldognak. Kezeiben egy ajándéktasakot szorongat. Majd megáll a hintával, és a lábával köröket rajzol a földre. Már 15 hónap telt el azóta a nap óta, mikor újra találkozott szerelmével, és azóta is együtt vannak.

Akkor miért nem boldog?!

A fejében zűrzavar uralkodik. Ennek kéne élete egyik legboldogabb pillanatának lennie, de mégis itt van, és próbálja magát nyugtatni.

De miért?!

Mert egyszerűen retteg a jövőtől, ami most már elkerülhetetlen számára. Úgy érzi nem készült fel erre igazán. Csak most jött rá, hogy mennyire meggondolatlan volt, és most hatalmas felelősség nehezedik a vállára. Persze, ez tulajdoníthatjuk a hormonoknak is, de akkor is ott vannak ezek a gondolatok a fejében.

Nemsokára elhatározásra jut, remegve feláll a hintáról és elindul hazafelé, görcsösen fogva a tasakot.

Mikor hazaér még senki sincs otthon. Csak a két kutyája üdvözli őt. Lerakja a tasakot az étkezőasztalra és elindul a nappali felé. Mazsi és Süti követik őt a kanapéra, és együtt nézik a tévét.

Két óra múlva kinyílik a bejárati ajtó. A kutyák már rohannak is a férfihez, aki most érkezett haza.

- Mazsi, Süti, nyugii!!! – szólt hozzájuk, majd elindult a nappali fele, ahol szerelme már a kanapén aludt. Odahajolt fölé és egy puszit nyomott a homlokára, amire felkelt Csipkerózsika.

- Jó reggelt! Így kell várni a férjed, aki hazajött a munkából?!

- Mhmm! – morogva felült és végigmérte Connort - Tudom, hogy nem onnan jöttél. Csak nem Hankkel ünnepelted meg a szülinapod?!

- Honnan tudod?

- Érzem a pia szagot! Szopacs, hogy nem tudsz inni és lerészegedni! – nevetett.

- Néha én is bánom.. – mosolyodott el Connor és szenvedélyesen megcsókolta Vivit.

- Csak nem whiskyvel locsoltak?! Bűzlesz, fürödj meg!!! – húzódott el Connortól.

- Oké! – és elkezdte Vivit is húzni a fürdőszoba felé.

- Várj, hova viszel? – próbált szabadulni Connor fogásából.

- Jössz velem!! Úgy is szülinapom van – kacsintott és bevitte a fürdőszobába......

Miután kijöttek, Connor a hálóba ment átöltözni, de Vivi az ajándékhoz ment. 'Most vagy soha!' gondolta magában. Közben visszaemlékezett a kapcsolatukra. Miután újra találkoztak Kanadában, visszaköltöztek Detroitba. Hank is végül elfogadta Vivit. Valentin napon Connor megkérte a kezét.

Elmosolyodott ennél az emléknél, mert Connor nagyon szerencsétlen volt. Elvitte Vivit az óriáskerékhez, ahol az első csókjuk volt. Mikor felértek a tetejére, Connor letérdelt és elővette a gyűrűt. Majd hebegett habogott. Olyan volt mintha rövidzárlatot kapott volna. Persze, Vivi már tudta, hogy mit akar kérdezni és egyből rávágta, hogy „Igen!". Az esküvőjüket egy meleg júniusi délutánon tartották meg. Connor itt is kapott egy rövidzárlatot, amikor meglátta Vivit az esküvői ruhájában, de szerencsére az esküt letudta tenni, de a mézesheteket sajnos nem tudták Párizsban tölteni, mivel a kék halál még mindig tevékenykedett. Újabb terrortámadást indítottak, és pont Vivit és Connort bízták meg a maradék tag utáni nyomozásra. (Bár a nászéjszaka emlékezetes volt. Kiderült, Connor megvadul a csipkés dolgoktól....)

Majd mindezek után, egy újabb fontos lépést tettek meg.

Vivi bizonytalanul lépett be a hálószobába, ahol Connor már csomagolt a bőröndjébe, ugyanis végre Párizsba utaznak.

- Látom, te már becsomagoltál. – szólalt meg Connor. – Mindjárt én is kész leszek!

- Okééé... - mondta Vivi bizonytalanul. Connor ekkor ránézett. – Mi a baj?

- Csak.... Boldog szülinapot! – és átadta neki az ajándékát.

- Köszönöm – mosolygott rá Connor majd, mint egy kisgyerek, izgatottan nézett bele a tasakba. – Ez... – lefagyott. – Ez az, amire gondolok? – Vivi félénken bólogatott.

De hogy is kezdődött ez az egész?!

Vivi nagyon jól tudta, Connor mit akar. Egy családot. Így elment egy ismerőséhez, dr. Esther Graves-hez, aki egy új technológián dolgozik. Mesterséges spermiumokat hoznak létre, amit hamarosan több embernek is elérhető lesz. Ezeket a spermiumokat, úgy hozzák létre, hogy tulajdonságokat adnak meg, legyen az külső vagy belső. Mivel Connornak nem lehet gyereke, ezzel a technológiával, az ő tulajdonságai alapján képesek létrehozni olyan spermiumot, amiben „Connor génjei" lesznek. Connor természetesen beleegyezett a dologba, és külön kérte, hogy ő általa termékenyüljön meg Vivi, az „ősi módszerrel". Mivel Connor kérése megoldható volt.....(Hadd ne részletezzem!)

Szóval, Connor mosolyogva vette ki a babacipőket és az orvosi leleteket a csomagból.

- Sikerült! – izgatottan ölelte át Vivit. 

Vivi is boldog volt, mikor látta Connor reakcióját, és úgy érezte, így lesz jó.


Lesz egy közös családjuk, amire mindketten vágytak....



Mindenkinek köszönök mindent. El se hiszem, hogy sikerült befejezni ezt a könyvet. Még lehet, hogy finomítok rajta, de nem biztos. Szeretnék elkezdeni egy másik könyvet is, majd ahogy az időm engedi. Bár, nem tudom, hogy egy Grindeldore-os sztori mennyire lenne érdekes, de tuti, hogy utána kell néznem pár dolognak. (Plusz szeretnék egy Dr. Murphyset, de az se biztos, hogy sikerül..)










UI: Valószínűleg kijön ebből a fejezetből egy rendezői változat, amit mindenki a saját felelősségére olvasson el. Ez hozzá is fog adni, és el is fog venni a sztoriból. Maradjunk ennyiben.

Detroit: become loverTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon