1. Rész

822 42 7
                                    


Jimin szemszögéből:

A mai nap az utolsó a nyári szünetből. Holnap sajnos tanítási nap. Nem bírom az osztályom, de Suga miatt elviselem. Őt már tíz éve ismerem, de már kezdek többet is érezni iránta, hisz mindig ott állt mellettem és megvédett bármi is történt velem. Azonban Suga nem egy olyan áldott jó lélek, mint hiszitek.

Mindig csinál valami baromságot amit eltitkol előlem. Egy ideje pár ember üldözi őt, akikkel elhitettem, hogy én vagyok Suga. Hogy hogyan? Egy parkban sétálgattam ahol meghallottam, hogy Sugát emlegetik ezért elkezdtem őket figyelni. Ezt észre is vették, majd hamar kérdőre is vontak, hogy mégis miért bámulom őket és, hogy talán ismerem e őt.

A válaszom erre az volt, hogy nem mondok semmit és el is akartam futni, de megfogta az egyik a vállam és vissza rántott. Akkor már tudtam, hogy bajban van és mivel szeretem, magamra vállaltam, hogy én leszek Suga. Akkor pénzt követeltek, amit nem tudtam kifizetni, ezért összevertek. Azóta Suga vagyok. Számukra...

Sokszor történtek meg azóta hasonló esetek, mivel nem egy balhét vittem el helyette.. és a fájdalomtól plusz a sérüléseimtől lábra sem szoktam tudni állni, ezért volt, hogy az éjszakát az utcán töltöttem. Ha Suga vagy a nevelő szüleim - ami ritka eset - megkérdezték, hogy  mi történt velem, általában kocsmai bunyót, lépcsőn legurulást vagy egyéb hasonló dolgokat találtam ki. A sérülés súlyosságától függött...

De persze a nevelő szüleim szarnak rám. Van, hogy úgy mennek el valahova hetekre vagy hónapokra, hogy nem is szólnak. Elvileg üzleti út miatt... Ha itthon vannak... számukra egy kihasználható kis senki vagyok aki főz, takarít és kiszolgálja őket... semmi több. És Suga... ő utálja ha beleszólnak a dolgába, ezért neki is kénytelen vagyok hazudni.

Ha megtudná mit titkolok előle nagyon meg haragudna rám és mindent egyedül akarna "helyre hozni". Ha valami baja esne nem bocsátanám meg magamnak... soha.
Na de mostmár aludnom kell, mert van egy olyan érzésem, hogy a holnapi egy fárasztó nap lesz.

●●●

Reggel fel keltem és az öltözködés  plussz bepakolás után ki mentem a kapum elé, ahol már Suga várt. Együtt szoktunk menni szinte minden hova.
-Ma is gyorsan elkészültél. Még egy lány sem vacakol annyit mint te! -mondta, majd rá akart gyújtani, de nem engedtem.

-Egy: neked is jó reggelt, kettő: a közelemben nincs smooking, érted? Tudod, hogy mit ígértél!
-Ahh, igen... de csak miattad, anyuci! -húzott ravasz mosolyt szájára.
-Mi van?!


-Jimin, lassan rosszabb leszel mint az anyám.
-Jó, bocs, hogy aggódok érted. -forgattam szemeim.
-Szóval aggódsz, mi? Mondja ezt az aki az utcán alszik, lépcsőkön gurul le meg hadd ne soroljam... hmm?

-Na jól van, inkább siessünk...
De ha tudná, hogy miatta csinálom...
-

Ahh... Nem akarok már az első óráról elkésni!
-Engem nem izgat a suli, első nap, majd azt mondjuk, hogy elaludtunk. Amúgy... Jimin...?
-Igen?


-Te hogy állsz a lányokkal?
-Én? Tudod úgy, hogy oda sétálok a lábammal és kényelmesen oda állok egy mellé.
-Ez szarabb vicc volt, mint Jiné szokott lenni. Komolyan.
-Hogy állnék már haver? Láttál te valaha egy csitrivel is sétálgatni? -nevettem - Miért, és te?
-

Same.


-Amúgy is aki nekem tetszik az észre sem veszi, meg szerintem amúgy sem lenne esélyem nála... Ömmm hahó, te figyelsz? Suga?!
-Ja bocs, csak rámírt Yeona. Na akkor menjünk.
Ki az a Yeona?
Nem is figyelt rám amikor ráírt Sugára. Lehet, hogy ő tetszik neki, csak hazudott...

Akkor számomra ugyan annyira elérhetetlen, mint eddig volt és ez nem fog változni... soha. Sem a nevelő szüleimet, sem Sugát nem érdeklem. Más barátaim nincsenek, akkor egyáltalán érdemes éln-

-Jimin!! Igyekezz már! Nem vetted észre, hogy már elindultam? -szakította félbe gondolataimat, amik csak úgy jöttek, mint télen a hó az égből.
-Ja, izé... megyek, csak láttam egy...
-Értem már, - szakított ismét félbe - te már azokat a csajokat bámulod, mi? Jimin, Jimin, Jimin.. engem az sem érdekelne ha itt helyben felcsinálnád egyesével őket, de pls, ne most! Igyekezz mert a végén még itt hagylak!

Mi? Ki nézi azokat? Chh, persze. De hírtelen milyen gyorsan be akar érni a suliba... fogadok, hogy csak Yeona miatt. Ahogy a sulihoz értünk az ajtónál várt egy lány, aki ahogy észre vette Sugát azonnal a nyakába ugrott.










    ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Ezt a storyt már hónapokkal ezelőtt írtam, de csak most kaptam bátorságot ahhoz, hogy kirakjam.
Remélem, hogy elnyerte a tetszéseteket és a többi részét is olvasni fogjátok majd.😊

(Jelezzétek kommentben,hogy mit gondoltok erről, ha szeretnétek.)

És bocsánatot kérek a helyesírási hibák miatt!!! 😶

     ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A szív tettjei [Yoonmin ff.] 》Javítás/át írás Alatt《Where stories live. Discover now