Story Of My Life ( Javítás Alatt)

Az esküvő

Ma, annak ellenére, hogy nyár van hatkor kellett felkelnem, hiszen ma van anyum testvérének az esküvője, ahol én leszek az egyik koszorúslány, ezért már reggel hétre a fodrásznál kellett, hogy legyek.
Miután a fodrász készített nekem egy gyönyörű kontyot, anyával elmentünk egy sminkeshez is, hiszen mégis is csak a néném esküvője lesz, meg kell adnunk a módját.
Az esküvői ceremónia a menyasszonyi háznál kezdődött, ahol is volt egy csomó feladatom. Segítenem kellett fogadni a vendégeket, és feltűzni a mellükre azt a kis csokrocskát, amit ilyen alkalommal szokás.
Miután megérkezett a vőlegény, kezdetét vehette az ilyenkor szokás hagyományok sora.
Először is a menyasszony kikérése.
Ez is egy nagyon érdekes dolog, mivel a hagyomány szerint először hamis menyasszonyokat sorakoztatunk fel, legalább hármat, és csak azután engedjük ki az igazi menyasszonyt.
Miután az összes hagyományos ceremónia lezajlott, már indulhattunk is a templomba.
A ceremónia gyönyörű volt, a templom tele volt virágokkal, és boldog mosolyokkal illetve könnyekkel.
És ezt követte a java. A buli.
Most mondhatnám azt, hogy semmi különös nem történt, de akkor természetesen nem mondanék igazat.
Történt valami, ami így utólag belegondolva soha nem kellett volna megtörténjen. De persze erről majd később...(itt megjegyezném, hogy, ha minden igaz lesznek ilyen...ún. zárójeles mondatok, amiket Flóra jövőbeli énje mond ebben a részben, amiben előfordulhat, káromkodás is, aki úgy érzi esetleg-habár kétlem-hogy ez veszélyeztetné a lelki világa nyugalmát, akkor azokat a részeket ugorja át 😊 Szerk.)
Amikor odaértünk a lagzi helyszínére, az ajtóra kitűzve egy ülésrend fogadott, és miután mindenki megtalálta a neki kijelölt helyet, jöhetett is az ilyen alkalommal szokásos három fogásos kaja.
Nos, mivel köztudottan a kaja az életem, így ez volt számomra az est fénypontja. Sziszivel neki is fogtunk enni, miközben persze beszélgettünk.
Sziszi a másik koszorúslány, akivel nem mellesleg haverok is vagyunk, egy osztályba jár Zsófival. Miközben beszélgettünk éreztem, hogy valaki figyel. Komolyan. Azelőtt nem hittem abban, hogy az ember megérzi, ha figyelik, mert képtelenségnek tartottam, de most... határozottan éreztem, hogy figyel valaki. Folyamatosan. Kezdett kicsit zavaróvá válni, nem bírtam tovább nyugodtan ülni, így muszáj voltam szétnézni, hogy megtudjam ki bámul rám úgy, mint a borjú az új kapura. És, akkor szembe néztem egy fiúval, aki elsétált a terem közepén úgy, hogy folyamatosan engem bámult.
Kissé összehúztam a szemöldököm, majd vállat vonva hagytam a fenébe. Azért valaki megtaníthatná neki, hogy nem illik bámulni az embereket.(meg persze valaki azt is megtaníthatná neki, hogy tisztelje a nőket, és ne játsszon velük, nem mellesleg a helyesírása is csapnivaló, szóval azt is megtaníthatná neki valaki, hogy a "milyen"-t nem úgy írjuk, hogy "mien"...szerk.)
Egyszer csak egy kezet éreztem a vállamon, megfordultam és szembe találtam magam a bámulómmal.
- Felkérhetlek táncolni? (Ne! Ne mond neki, hogy igen a francba, már késő, ha esetleg valaki feltalálja az időgépet az szóljon, mert feltétlenül vissza kell ide mennem, és lekeverni magamnak egyet, amiért olyan kibaszott hülye voltam, hogy igent mondtam arra a kurva táncra...Szerk. Flóra egy évvel később)
- Igen. (Istenem...ha díjaznák a naivságot, én lennék a világbajnok... jól van te akartad, majd megbánod, hogy így döntöttél szerk. Flóra egy évvel később)
És  elkezdtünk táncolni.
- Alpárnak* hívnak és téged? (habár egyáltalán nem kérdeztem a neved, de azért örülök, hogy legalább szorult beléd némi-ha csekély is- udvariasság, persze,ami ezek után történt, és amit ezek után művelt velem az kibaszottul nem nevezhető udvariasságnak, de persze én voltam a naiv...szerk. Flóra egy évvel később).
- Flóra.
Egy kis idő után Alpár megkérdezte, hogy nem ülnénk e le beszélgetni,  (persze akkor még nem voltam tisztában azzal, hogy egy kurva nagy Seggfej, igent mondtam, ha okosabb lettem volna, már, a táncra is nemet mondtam volna, de nem, sajnos akkor még nem ismertem ezt a lókötőt...)
- Oké -mondtam.
Miután leültünk elkezdtünk beszélgetni semmiségekről, így megtudtam, hogy a város legszarabb sulijába jár, de nem tulajdonítottam ennek nagyobb jelentőséget (pedig kellett volna...szerk.), miközben beszélgettünk észrevettem, hogy az egész rokonságom minket bámul, ettől egy kicsit zavarba jöttem, de aztán nem koncentráltam rájuk.
Az este további részében beszélgettünk ( persze itt még nem derült ki róla hogy egy szánalmas féreg...szerk.), majd olyan éjjel kettő körül ő haza ment (nem kellett volna felőle hallanod semmit ezek után, sok fejfájástól kímélhetted volna meg magad....szerk.).
Mi mivel a menyasszony rokonai vagyunk egészen reggelig maradtunk, ameddig minden vendég haza nem ment.
Összességében nagyon jó buli volt, megismertem egy új embert (akiről kiderült, hogy jobb lett volna ha meg sem ismered...szerk. Jövőbeli Flóra), kifulladásig táncoltunk és egy csomó finom kaját ettünk.
Mivel a család tagjai nem vetették meg az alkoholt ezen az estén, ezért busszal mentünk haza, ahol lehet, hogy még jobb buli volt, mint magán az esküvőn, igaz ,hogy fáradtak voltunk már, de ez nem okozott problémát.
Amire haza értünk, már hajnali hét volt, így csak ledobáltam magamról a koszorúslány ruhát, és úgy, ahogy voltam sminkestől ékszerestől bedőltem az ágyba, hogy az álom rózsaszín fellege ellepje a gondolataim...
*Igazából egy fél nap kerestem, olyan magyar férfi nevet, aminek a jelentése olyasmi, mint a Seggfej fogalma, vagy legalább azt jelenti, hogy hűtlen... ilyesmi...de képzeljétek a nevek mind jó tulajdonságot jelentenek,(olyanok, mint Isten ajándéka stb...), de ennek a fiúnak egyáltalán nincsenek jó tulajdonságai pláne nem az, hogy Isten ajándéka ezért maradtam egy egyszerű ismert névnél, habár jó lett volna egy olyan név ami azt jelenti, hogy Seggfej....😂
Arra is gondoltam, hogy simán csak Seggfejnek nevezem, de aztán arra gondoltam, hogy még ő is megérdemel egy rendes nevet...
Remélem ez a rész is elnyerte a tetszésetek, ha így van, akkor kérlek jelezzétek ezt comment formájában.