I Don't Care! (Loki Fanfic)

12.Fejezet

- Gyönyörű. – gondolta Loki mikor a sziklán ülő lányt nézte. Cassy éppen tűz idomítást gyakorolt: erősen koncentrált ami arcára is kiült.

A fiú magában jót mulatott ezen. Egyszerűen imádni valónak tartotta ilyenkor a hercegnőt. De.....ha jobban belegondolt máskor is. Nem tudott betelni a mosolyával, a nevetésével, igéző kék szemeivel, amikben mindig ott lapult a magabiztosság, de mostanában valami más is. Valami különös. Loki megfigyelte, hogy ez a fény csak akkor van jelen, ha rá néz. Nem tudta, hogy ez pontosan mit is jelent, de amikor a kék íriszekbe nézett már nem is akarta tudni. A lány tekintete valósággal elvarázsolta. Mikor belenézett a földöntúli kék szemekbe egyszerűen minden gondolat kiment a fejéből. Elfelejtett mindent és olyan volt mintha elvarázsolták volna. Ami lehetett akár igaz is, mivel ő simán elhitte volna, a hercegnő szemei egyszerűen megbabonázták.

A herceg elmosolyodott erre a gondolatra.

- Hé Loki! – intett felé a lány. – Nézd!

A fiú felállt az eddig ülőhelyeként szolgáló fatörzsről és odasétált a folyó melletti sziklához.

- Mi történt hercegnőm? – kérdezte olyan kedves mosollyal az arcán, hogy Cassy akaratlanul is elpirult.

- Hát....sikerült új dolgot elsajátítanom.....azt hiszem – mondta miközben próbálta zavarát leplezni.

Loki viszont ezt hihetetlenül aranyosnak találta. Mosolyogva nézte a lány arcát, amin most édes kis vörösespirulások voltak, amik mint rózsaszirmok terültek szét.

- Na, mutasd! – nevetett fel a fiú amikor Cassy már nem tudott mit tenni zavarában.

A hercegnő behunyta a szemét és erősen koncentrálni kezdett. Kezében egy láng jelent, meg ami egyre nagyobbra nőtt. Majd elkezdte formázni, minek a végére egy madár alak jelent meg. Ahogy Loki jobban megnézte nem is akár milyen madár, egy gyönyörű tűz főnix ült a lány kezében. Cassy immár nyitott szemmel meglendítette kezét, így elrugaszkodásra ösztökélve a madarat, aztán elvarázsolva nézte, ahogy teremtménye magasabbra szárnyalt majd egy csavarral a víztől csak pár centire visszarepült a vállára, hogy ott a lány egy csettintésére kigyúljon.

- Ez... - kereste a megfelelő szavakat a fiú. – egyszerűen varázslatos.

- Igen. – mosolygott a hercegnő. – Az.

Néhány percig csöndben ültek, aztán Cassy megszólalt.

- Még mindig alig tudom elhinni, hogy tényleg tizenhat éves lettem. – mondta a tájat nézve.

Loki csak érdeklődve fürkészte a lány arcát.

- Olyan hihetetlen hogy ilyen gyorsan telik az idő. – folytatta a hercegnő. – Mégis.... mintha, csak tegnap lett volna az első edzésem.

- Pedig az óta elég sokat fejlődtél. – mosolygott a fiú. – Most már szinte mindenkinél jobban harcolsz.

- De ezt csak a sok gyakorlásnak köszönhetem. – mosolyodott el a lány is.

- De.....visszatérve a szülinapodra... - vakarta meg tarkóját Loki. – remélem nem gondoltad, hogy ajándék nélkül maradsz.

- Hát reménykedtem benne. – nevetett Cassy, de azért érdeklődve fordult a fiú felé.

Loki a zsebéből előhúzott egy kis kék dobozkát.

- Boldog szülinapot Cass! – mondta és átnyújtotta ajándékát a lánynak.

A hercegnő érdeklődve felnyitotta a doboz fedelét. Meglepődve nézte, ami benne lapult. Egy szép nyaklánc volt. A medálja egy ezüst sárkányt ábrázolt, ami egy zafírokkal díszített kard köré tekeredett. A sárkány szeme ugyan csak gyönyörű kék kövekből állt, ahogy a szárnya alja is.

- A zafírról egyből a te igéző íriszed jutott eszembe. – mosolygott Loki a lány reakcióján. – Egyértelmű volt, hogy meg kell vennem neked.

- Loki.....ez gyönyörű! – Cassy alig találta a szavakat. Nagyon tetszett neki a nyaklánc. – Ennél jobb ajándékot elképzelni sem tudtam volna. Köszönöm!

A lány egy puszit nyomott a herceg arcára minek hatására az, megint pirulni kezdett.

- Szívesen. – mosolygott Loki. – Feltegyem neked?

A hercegnő csak vadul bólogatni kezdett akárcsak egy lelkes kislány. Ezen a fiú akaratlanul is felnevetett, majd Cassy mögé állt.

Miután becsatolta a láncot egy lágy csókot lehelt a lány nyakára. A hercegnő erre megborzongott. Szembefordult társával és elveszett a smaragdzöld szempárban. Loki is megbabonázva bámulta a zafírkék íriszeket. Lassan elkezdett Cassy felé hajolni. A hercegnő érezte a herceg lehelettét a bőrén. Ajkuk már majdnem összeért, de az utolsó pillanatban egy ujj állta útját Loki tervének. A fiú értettlenül nézett a lányra. Cassy szemében pajkosság csillogott. Szemöldökét kihívóan felvonta majd lágyan eltolta magát a herceg mellkasától. Nevetve megfordult és már indult vissza a lovakhoz. Valami viszont visszatartotta. Egy kéz fonódott csuklójára. Nem szorította keményen, de úgy tartotta, hogy egyértelmű volt: a szökés lehetetlen. Hirtelen a kéz óvatosan visszarántotta. A lány neki esett a fiú mellkasának, ám az erős kezek védelmezően ölelték körül. A hercegnő meglepetten nézett a hercegre kinek ajkai történetesen az övéit csókolták. Cassy érezte, hogy megszűnik körülötte a külvilág. Lehunyta szemét, kezeit lassan a fiú nyaka köré fonta és finoman beletúrt a fekete tincsekbe. Erre a herceg még erősebben ölelte magához hercegnőjét. Kizárva minden mást.