Sokat gondolkoztam. Ophelia látogatása nagy nyomott hagyott bennem. Tudom eldöntöttem, hogy kerülöm egy kis ideig a fiút de...igazából látni szeretném őt. Nagyon is.
- Ahjj...most mégis mi a fenét kezdjek?-tettem fel magamnak a költői kérdést.
Oké! Eldöntöttem. Elvánszorgok ahhoz az idiótához és megbeszéljük amit megtudunk. Jobbat nem tehetek.
Összeszedtem pár holmit, bepakoltam a táskámba. Őszintén 1 hétre elegendő dolgot pakoltam be..na mindegy. Időben el kell indulnom mert egy kicsit messze laknak.
Kilépve az ajtón felvettem a fülhallgatómat és nekivágtam az utamnak. Szerencsére megjegyeztem az utat. Hídon túl-kis utca.
Éppen a híd közepe felé jártam amikor elfogott egy fura érzés. Valami nem oké...elfelejtettem volna valamit? Bezártam az ajtót, nem hagytam égve semmit, nem főztem...mindegy haladjunk tovább.
Kapásból eltévedtem...a hídon túl nem emlékeztem melyik utca az. Szerencsétlen vagyok...az egyedüli ember aki tudja...
- Hallo?
- Szia...
- Örülök, hogy hallom a hangod...
- Figyu...öhm úgy terveztem, hogy meglátogatlak csak hát eltévedtem...átjöttem a hídon és így eddig jutottam.
- Felhívhattál volna és megyek én...
- Nem. Most én szeretnék...
- Hol vagy pontosan?
- Visszamegyek a hídhoz szerintem.
- Ott várj meg akkor. Eléd megyek.
Ezzel le is tudtuk. Visszamentem a hídhoz és vártam a fiúra.
Pár perc múlva szembe jött velem egy magas, hosszú szürke pulcsis alak. Ő az.
- Nem kellett volna idejönnöd...-állt meg előttem.
- Már pedig nem fogok hazamenni...-makacsoltam meg magam.
- Nehéz eset vagy, tudod?-nézett le rám.
- Te se vagy különb.-öleltem át a fiút aki végül viszonozta az ölelésemet.
Hiányzik...itt van előttem, de mégis mintha egyedül lennék. Többet akarok belőle...érezni akarom az illatát, hallani a hangját és...
- Hova menjünk akkor?-szólalt meg.
- Hozzád.-vágtam rá kapásból.
- Esélytelen. Otthon vannak a többiek is.-sóhajtott.
- Akkor vigyél el valahova.-néztem fel rá miközben még mindig a fiút öleltem.
- Randizni szeretnél?-mosolyodott el.
- Te fizetsz.-nyújtottam ki a nyelvemet.
Megbeszéltük, hogy mindenek előtt visszamegyünk Brandonhoz. Felvesz pár dolgot és felnézünk az internetre vetítenek e valami érdekeset a közeli moziban.
BẠN ĐANG ĐỌC
Vérszívó a suliban
Lãng mạn"- Természetfeletti lények már pedig NEM léteznek!"-üvöltöttem az előttem álló fiúnak - Csak a könyvekben...-elhallgattam. A csuklómnál fogva magához rántott és belenézett a szemembe. A sötét haja...a szemei...megbabonáztak teljesen... -Nem kell, ho...