⚡️ sᴢíᴠᴇᴍᴍᴇʟ sᴢíᴠᴛᴇʟᴇɴüʟ ᴛöʙʙé sᴏsᴇ ᴊáᴛssᴢ!⚡️
-Erről nem volt szó!-förmedtem rá Willre, amint megláttam a sátornál nevetgélő párt.
-Én se tudtam róla, hidd el!-rázta a fejét.-Ez biztos Samantha egyik újabb terve.
-Ezt meg hogy érted?-ráncoltam a szemöldököm.
-3 hónapja azon van, hogy ti újra együtt legyetek. Eddig sikerült mindenről lebeszélni, de úgy látszik ez most nem sikerült.
Nagy sóhajt véve elindultunk a többiek felé. Samantha amint kiszúrt mosolyogva indult el felém.
-Ashley!-ordította, amivel felkeltette a többiek figyelmét. Ry tágra nyílt szemekkel nézett rám.
-Sziasztok!-néztem végig mindenkin. A tekintetem megakadt rajta. Szemével végigmért. Tekintetünk összeakadt. Száját beharapta és úgy nézett tovább. Ezt a pillanatot egy hihetetlenül idegesítő hang zavarta meg.
-Ryan cica. Ki ez?
-Nem vagyok fogyatékos, szóval nyugodtan kérdezz meg engem a nevemről.-forgattam meg a szemem.-Egyébként Ashley vagyok.
-Vezetékneved nincs?
-Azt ki kell érdemelni drágám.-küldtem felé egy mosolyt.
-Ashley szívem!-puszilt arcon Matt. Ryan ökölbe szorított kézzel nézte végig a jelenetet.-Hogy van az én egyetlen virágszálam?
-Megvagyok.-mosolyogtam.
-Remélem már nem érdekel az a srác.-nézett rám sokat sejtően.
-Teljes mértékben kiírtam az életemből.-Ry a barátnője kezét elengedve a sátor felé indult, majd egy táskával a kezében indult a kocsi felé.
-Ryan baby hova mész?
-Messze innen!
-Várj meg hozom a cuccomat.
-Katlyn szakadj már le rólam!-üvöltött a barátnője képébe. Nagy sóhajt véve indultam utána.
-Ryan állj már meg!
-Mit akarsz még te is?
-Ne legyél már ennyire gyerekes. Gyere vissza.
-Mit érdekel téged, hogy hazamegyek-e? Ha már úgy se akarsz az életedben látni.
-Tudtommal te cseszted el és neked lett új barátnőd!
-Mondtam, hogy a végére szartam bele a fogadásba!
-Nem tudod bizonyítani semmivel!
-Te viszont már bizonyítottál.
-Tudod mit csinálj amit akarsz!-indultam vissza a többiek felé Ryant magára hagyva.
BẠN ĐANG ĐỌC
Csak veled képzelem el!
Teen Fiction"-Pontosabban milyen fiúk jönnek be Ash?-nézett mélyen a szemembe. -Én...nem...nem tudom.-nyögtem ki végül. -Valld be, hogy olyanok, mint én.-jött egyre közelebb hozzám. Már az arcomon éreztem a lehelletét, amikor..."
