Csak veled képzelem el!

ⓕⓘⓕⓣⓔⓔⓝ

⚡εgүεтℓεη тöятéηεтηεк sιηcs végε, αмíg éℓüηк.⚡

-A kanapén alszol!-jelentettem ki.
-Egy sátorban aludtunk. Nem mindegy?
-Nem!
-Oké cica.-mosolygott, tudva, hogy utálom, ha cicának hív.
Csak egy dolgot mondok. Sose higyj Ryan Smithnek. Nem telt el körülbelül 1 óra és már éreztem, ahogy besüpped mellettem az ágy.
-Smith!-morogtam. Ő csak nevetve átkarolt és magához húzott.
-Jó éjt Ash.
-Neked rosszabbakat.
-Tudod még hazaküldhetlek.
-Nem tennéd.-húztam fel a szemöldököm, amit ő persze nem látott. Pár perc hallgatás után elhangzott a válasz a szájából.

-Nem, tényleg nem.-megmosolyogtatott a kijelentése.

⚡⚡⚡

-Most már igazán felkelhetnél.-dünnyögte.
-Fogd már be!
-Ashley. Tudod nem mindenkinek engedem meg, hogy a házamban tartózkodjon ennyi ideig. Pláne nem az ágyamban.
-De engem szeretsz, mint mindenki más.
-Végülis ez igaz.
-Viszont most hagyj aludni.-húztam a fejemre a párnát. Egy sóhajtás kíséretében felállt majd kisétált a szobából. Nem sokkal később én is utána mentem. A konyhában isteni illatt fogadott. Ryan csak úgy sürgött-forgott a konyhában. Legalább is én ezt szerettem volna látni. Helyette egy kanapén fetrengő félmeztelen sráccal találtam szemben magam.
-Azt hittem legalább reggelit kapok.-szólaltam meg a háta mögül. Nagy nehezen felállt és a hűtőhöz sétált. Az asztalra kidobált pár cuccot, majd visszafoglalta a kanapét.
-Jó étvágyat.-mosolygott rám.
-Ez aztán a remek vendég látás.
-Örülj neki, hogy kapsz kaját.
-Most mondanám, hogy a jó édes anyádat, de őt szeretem. Szóval inkább csak annyit mondok, hogy rohadj meg.-kacsintottam. Egy tányért elővéve csináltam magamnak egy szendvicset és lehuppantam Ryan mellé.
-Hol a kajám?
-A hozzávalói az asztalon találhatóak. Csináld meg magad.
-De biztos, hogy te finomabbat csinálsz.
-Tudod leszarom.
-Naaa.
-Nem.
-Kérlek.
-Ryan! Hagyj már. Menj és csinálj magadnak!
-Bunkó.
-Seggfej.-forgattam a szemem.-Francba. Samy egy csomó sms-t írt. Teljesen ki van akadva.

Me: Nyugi! Ryannél vagyok.
Samy☀: Hogy kinél vagy?!
Me: Jaj nyugodj már le! Most mi van akkor ha nála vagyok?!
Samy☀: Semmi. De jól vagy ugye?
Me: Persze. Majd beszélünk. Szia.
Samy☀: Rendben. Szia.

A telefonomat lerakva a szendvicsemért nyúltam. Vagyis nyúltam volna, ha lett volna a tányéron bármi is.
-Te most komolyan megetted a szendvicsem?!
-Még nem.-nyalta körbe.-De te már biztos nem fogod. A szemöldökömet felhúzva odahajoltam hozzá és a szendvicset elvéve beleharaptam.
-Na jó. Ez már tetszik.
-Ha éhes vagyok, akkor éhes vagyok.-rántottam vállat.
-Ha meg akarlak csókolni, akkor megcsókollak.-nézett mélyen a szemembe.
-Ez nem így működik.
-De. Pontosan így működik.-közeledett felém, majd ajkaimra tapadt. Viszonoztam tettét, magam sem értem miért.
-Mennem kéne.-mondtam mikor elválltunk.
-Holnap találkozunk.-mosolygott az ajtóban állva.