Csak veled képzelem el!

ⓣⓦⓔⓛⓥⓔ

⚡αмιкσя éяzεм, нσgү нαzυ∂тáℓ ηεкεм,
és α нαzυg szαvαк csαк нαzυgságσт szüℓηεк,
αмιкσя тαρσgαтηι ℓεнεт α csεη∂εт,
és αz éη csεη∂εмεт яεנтι α тε csεη∂ε∂,
αккσя тυ∂σм, нσgү εℓvεszíтεттεℓεк, εzúттαℓ
öяöкяε.⚡

-Megyek már!-üvöltöttem, ugyanis valaki ráfeküdt a csengőre.
-Jó reggelt Ley!-ölelt magához Samy.
-Még ha jó lenne.-vágtam rá.
-Mi a baj?-nézett rám gyanakodva.
-Semmi. Csak fáradt vagyok.
-Az semmiség, majd kipihened magad. Viszont beszeretném neked mutatni a bátyjámat. Ashley ő itt Matthew. Matthew Ashley.-mutogatott ránk felváltva.
-Szia nyugodtan hívj Mattnek.-nézett rám teljes fogsoros mosolyával.
-Hello. Engem meg nehogy Ashleynek merj hívni.
-Értettem Ashley.
-Veszélyes vizeken evezel Matthew.
-Szeretek veszélyesen élni.-kacsintott rám. A szememet forgatva indultam el a kocsi felé majd bepattantam előre. Matthew felhúzott szemöldökkel nézett rám.
-Biztos, hogy nem ülök hátra. Ha velem utazol akkor ezt meg kell szokd.-ő csak elnevette magát, majd a motort beindítva útnak indultunk.

Viszonylag hamar odaértünk. A többiek felé vettük az irányt, miközben végig Matthew idióta viccein nevettem. Ryan szúrós pillantást küldött felém és nagy ívben elkerült egészen estig. Nem arról van szó, hogy nem akart tovább kerülni engem, de ha az ember egy sátorba van vele nem igazán van esély rá. Na igen. Minden tök jól ment egészen addig, amíg Samantha be nem jelentette, hogy foglaljuk el a sátrakat. Mindenki elindult szépen párban. Ric és a barátja William boldogan sétáltak oda a sátrukhoz. Samy és Matt egyértelműen együtt indultak meg egy másik sátor felé. Csak mi álltunk ott ketten bámulva azt az egy darab sátrat ami kimaradt.
-Egész este ott fogtok állni?-nézett ránk Samy.
-Ha lehetséges.-szólaltam meg.-Jó nekem az egyik fa tövében is.
-Ashley!-szólt rám erélyesen.-Vonszold be magadat abba a sátorba Ryannal együtt!-sóhajtva indultam meg a sátor felé, majd szó nélkül bújtam be a hálózsákomba. Azt hittem minden simán fog menni. Nem szólunk egymáshoz és csendben alszunk. Viszont Ryan ezt nem így gondolta.
-Ashley mi van közted és Matt között?
-Van valami közöd hozzá?
-Történetesen igen. Nem tudom emlékszel-e a csütörtöki incidensre?!
-Én meg nem tudom, hogy emlékszel-e a pénteki kilencedikes csajra!-vágtam rá egyből.
-Most nehogy ezen hisztizz már. Az nem volt komoly.
-Ja, értem. Nem volt komoly. Most azt várod, hogy megkönnyebbülten a nyakadba boruljak?
-Igazából igen!
-Elmész te a büdös francba!-másztam ki a sátorból magára hagyva. Egy pillanatig gondolkoztam, hogy hova menjek, végül oda mentem, ahol tudtam jó helyem van.
-Nem zavarok?-néztem be a két fiúhoz, akik éppen filmet néztek Will IPadén.
-Nem dehogy. Gyere be.-mosolygott rám Ric és szorított helyet kettejük közt.
-Mi a baj királylány?-simított végig a hajamon William.
-Ryan egy barom. Csak annyi.
-Mit csinált már megint?-kérdezte indulatosan.
-Közölte velem, hogy ne hisztizzek, mert a pénteki csaj nem volt komoly.
-Eddig se volt szimpatikus, de ezek után, hogy megbántotta az én virágszálam egyenesen utálom.
-Imádlak titeket!-öleltem magamhoz őket.-Nem baj, ha itt maradok?
-Dehogy is! Egész hétvégén itt maradsz!
-Köszönöm. Ti nézzétek nyugodtan tovább a filmet, jó éjt.
-Neked is Ash!
-Jó éjt királylány.