Csak veled képzelem el!

ⓣⓗⓘⓡⓣⓔⓔⓝ

⚡széтғσszℓσтт αz ιғנú яεмéηү
s αz áℓмσк szιváяváηүα ιs;
αzтáη мεgтαραszтαℓтαм éη,
нσgү αz εмвεяszív мιη∂ нαмιs.⚡

Kipihenve kászálódtam ki a sátorból. Már mindenki az asztalnál ült és a zajra felém néztek.
-Jó reggelt!-mondták egyszerre.
-Reggelt.
-Gyere ide királylány.-mosolygott rám William és megpaskolta a közte és Ric közt elterülő helyet. Komótosan odasétáltam és lehuppantam a nekem szánt helyre. Ryan lesajnálóan nézett rám. A szememet forgatva pillantottam vissza a nekem magyarázó Matthewra.

Kaja után egy hatalmas ruha kupaccal indultam meg a mosó konyha felé, ugyan is mindenki rám sózta a szennyes ruháit. Samy külön rám parancsolt, hogy az ő ruháit kézzel mossam ki.

Ott álltam a ruhák felett teljesen egyedül. Vagy is azt gondoltam, hogy egyedül vagyok. De Ryan most is a közelembe férkőzött. Kezét a derekamra téve maga felé fordított és egyre közelebb hajolt.
-Meddig hisztizel még Ash?
-Nem hisztizek!
-Akkor miért mentél el a sátorból?
-Mert egy seggfej vagy!
-Ugyan már Ash. Te is ugyan úgy akarod.-hajolt még közelebb hozzám. Már majdnem megcsókolt amikor észbe kaptam.
-Nem Ryan. Nem akarom.
-Biztos így gondolod?-húzódott el szépen lassan.
-Teljes mértékben.-bólintottam. Szó nélkül indult ki a helységből engem egyedül hagyva a szennyes ruhákkal és a kavargó gondolataimmal.

És végre megjavult a wattpadom. Meglehet, hogy a telefonom hibája volt az egész, de jövőhéten lecserélem. Így remélhetőleg több ilyen nem lesz.

Köszönöm a türelmeteket. 😊💕