Hervadó virágok (befejezett)

12.

Alex sokáig csak forgolódott, majd egy idő után végre sikerült elaludnia.

Amikor felkelt szobatársa már nem tartózkodott a helyiségben. Az ablak nyitva volt, a madarak éneke betöltötte az apró tér nehéz csendjét. Fészkek helyezkedtek el a fa különböző pontjain, az alacsonyabb és a magasabban fekvő ágakon, de előfordult az odúkban is. Télen biztos tökéletes hely lehet azoknak a madaraknak, vagy állatoknak, akiknek át kell vészelniük a hideg hónapokat. Mennyi életet megment egyetlenegy fa.

Álmosság gyötörte, hisz alig aludt, tegnap pedig végképp lefáradt fizikálisan, de lelkileg is. Igyekezett kizárni mindent a tegnap történtekből, és a jelenre koncentrálni. Elvett egy törölközőt az ágya melletti székről, majd elindult a fürdőbe. Egy lélek sem volt a kicsi folyosón, a helyiség is szabad volt. A fiú gyorsan lezuhanyzott, majd felvette azt a pólót, amit még Adam hozott neki otthonról, mielőtt elindultak volna megmenteni őt. Bár a ruhadarabnak leginkább öblítő illata volt, a fiú mégis mintha azt a jellegzetes "otthon,, aromát fedezte volna fel benne. Bár még csak három nap telt el azóta, hogy elhurcolták a cellába, mégis úgy érezte, hónapok teltek el. Messze volt még az út vége, ezt ő is tudta.

Miután végre tiszta volt ő maga is, meg a ruha is rajta, elindult le az étkezőbe. Melanie a bejárati ajtó mellett ült a hintaszékében és az ölében fekvő macskát simogatta. Alex udvariasan köszönt, majd belépett az étkezőbe. Már mindenki fogyasztotta a reggelit, és beszélgettek. Ahogy a fiú belépett, egy pillanatra mindenki csendben maradt, aztán folytatták az étkezést ott ahol abbahagyták. Egyedül csak Chris nem tudta megállni, hogy ne mondjon valamit.

- Ilyen édesek az álmaid, hogy nem bírsz időben felkelni, kölyök?- a hangja gúnnyal volt tele, amivel Alex nem igazán szimpatizált, de inkább nem szólt semmit. Elfoglalta a megmaradt szabad helyet Clarie mellett, majd enni kezdett. A reggeli rántotta volt. Amikor elkezdte tanulni Ninától a főzés fortélyait, Alex sokszor készített Adamnek rántottát. A fiú nagyon szerette. Ahogy felé nézett, látta, hogy még most is jóízűen fogyasztja, főleg Maddy társaságában. Ma is egymás mellett ültek és mosolyogva beszélgettek. Alex inkább gyorsan elfordította róluk a tekintetét.

Jade és Clarie keze most is összefonódva pihent az asztalon. Végre boldogok lehettek, mert nem kellett betartaniuk a törvényt, ami megfosztotta őket ettől az érzéstől. Mindenki elfogadta kettejük kapcsolatát, csak Chris vetett néha rájuk furcsa pillantást, mikor már túl sokáig csókolóztak. Alexet nem lepte meg, hogy a két lány sülve főve együtt volt, hisz most, hogy szabadok lehettek bepótolták azt a hosszú időt amit úgy kellett eltölteniük, hogy csak nézhették egymást. Ő is tudta milyen ez. Egy nap alatt meg kellett szoknia, hogy nincs többé jó éjszakát pacsi elalvás előtt, nincsen bocsánatkérő ölelés, nem lehet többé közös sebápolás, közös medencézés, minden addigi szokásukról le kellett mondaniuk. Nem csoda, hogy megromlott a kapcsolatuk a fiúval. Hat kimaradt évet nem lehet csak úgy bepótolni.

Csodálta a lányok kitartását. Eleve az, hogy tiltott szerelem volt, már magában is megerőltető lehetett, az meg még inkább, hogy vágyakozással töltötték el a napokat, de meg volt kötve a kezük. Most pedig végre szabadok. Boldogok voltak, hisz ki ne lenne az?

Alex esélyt se látott arra, hogy boldog legyen. Valahogy megint kezdtek bonyolódni a dolgok, mindig csak jobban és jobban.

Olivia felállt, majd mindenki rászegezte a tekintetét. Itt ténylegesen ő volt a főnök, és ezt mindenki el is fogadta. Kivételesen Chris is.

- Kint egy ládában lesznek fegyverek, válasszatok kedvetek szerint, aztán gyakorlunk.- jelentette ki, majd elindult kifelé. Egyesével álltak fel, majd követték őt. Kint sütött a nap, egy kósza felhő volt csak a kéklő égbolton. Magányosnak tűnt, ahogy egymagában haladt el az égen. A fákra egyenként céltáblák voltak elhelyezve.