1. Fejezet

200 22 5
                                    

Futottam. Nem tudom mi elől, vagy ki elől, csak futottam. Éreztem, hogy ott van a nyomomban, és arra vár, hogy mikor hibázom, mikor kaphat el végre.

Hideg szél csapkodta az arcom, a hajam mögöttem lebegett, hangosan vettem a levegőt, égett a szemem. Kétségbeesett kiálltásaim elhaltak a torkom mélyén.

A fák ágai bele-bele akadtak a ruhámba, néhány a karomba és az arcomba kapott, de nekem mennem kellett tovább, előre. Nem állhattam meg.

Láttam, hogy véget érnek a fák, akkor már nem lesz hová bújnom, nem lesz mi megvédjen. Védtelen leszek, bekerítenek.

A másodpercek száguldottak, hamarabb elértem a fák széléhez, mint gondoltam volna. Még nem készítettem el a tervem, hogy mi legyen ezután.

A fák körben keretezték a tisztást, amin a fű már sárgás színben játszott.

A tisztás közepén feküdt valami.

Megtorpantam.

Hangosan vettem a levegőt, a szívem vadul dörömbölt a mellkasomban, alig hallottam tőle valamit.

A félhomályban annyira sikerült rájönnöm, hogy egy állat fekszik ott, és láttam, ahogy nagyon lassan emelkedik és süllyed a mellkasa.

Haldoklik.

Egy másodpercet sem vesztegethettem tovább, meg kell mentenem.

Rohantam, ahogy csak bírtam, de mintha megállt volna körülöttem minden, és nem haladtam volna.

Ott voltam tőle pár méterre, egy oroszlán, már látom, de nem érem el.

Kipattant a szeme, egyenesen a szemembe nézett.

Aztán már csak a semmibe réved.

Kiabáltam, még gyorsabban rohantam, dühöm tapintható lehetett volna, de nem értem el. Mellkasa nem emelkedett fel többé.

Mi végezhetett a legnagyobb ragadozóval?

Ismét megtorpantam. A tisztás közepén álltam, a Hold halványan világított, egyenesen a körbe, ahol álltam.

És ismét éreztem. Mögöttem, előttem, mellettem, nem tudom, de ott van és engem figyel. Kacarászik rajtam. Milyen kis naiv! Még egy állatot sem tud megmenteni!

A félelmem és a dühöm vetekedtek egymással.

Aztán már csak azt éreztem, hogy közeledik felém. Nem tudtam honnan, de hatalmas sebességgel közeledett...

Sziasztok! Boldog Új Évet szeretnék kívánni Nektek! 2019-ben ez az első történet, amit megosztok veletek. Kissé rövidre sikeredett az első fejezet, és homályos is a cselekmény, de remélem tetszeni fog! 

Az elveszett birodalom (Befejezett) Where stories live. Discover now