Egy új esély

A megismerkedés

,,Ebben a világban megszámlálhatatlanul sok rendes ember él. Csak rajtunk múlik, hogy barátaink legyenek."

Felértem a tetőre és két idegent pillantottam meg,az egyiknek kék szeme,szőke vállig érő haja volt, ruházata főleg páncél borította, hátát pedig vörös köpeny nyaldosta. A másiknak akin bilincs szorította a csuklóját, fekete vállig érő haj,zöld, arany,gyász fekete színekben pompázott a ruhája. - Kik vagytok? - Kérdeztem a két személytől miközben készítettem fegyveremet a harcra. - Ezt kérdezhetnénk mi is. - Mondta a fekete hajú miközben engem méregetett. - Én? Én az vagyok akit befogadtak a Bosszúállok, és mesélték hogy majd találkozhattok Thor-ral a mennydörgés istenével,még esetleg Loki-val a csínytevés istenével. És én szeretnék mindkettőjükkel találkozni,még Loki-val is annak ellenére hogy gonosznak tartják pedig szerintem nem gonosz. Biztos nyomos ok miatt csinálja mindezt,amit én megszeretnék tudni,és nem csak ezt hanem mindent szeretném megismerni. - Mondtam egy kicsit felemelt hangon miközben komolyan a szemükbe néztem. A szőkeség súgott valamit a másik férfinak, utána megtették első lépéseit felém, mire én úgy feltartottam az egyik kardom hogy a szőkét letudtam volna szúrni a mellkasán keresztül,erre ő rátette mutatóujját a kardom hegyére ezzel letolva a föld felé. - Be kell mutatkozunk. Az én nevem Thor a mennydörgés istene,ő pedig mellettem Loki a csínytevés istene. Örvendek. ;) - Mondta a szőkeség miközben csókot lehelt a kézfejemre,mire a bátya forgatta a sötét zöld szemeit amiben ellehetett veszni,míg én teljesen lesokkoltam tetőtől talpig hogy én mit mondtam és hogy kiknek. - Stella,jól vagy? Thor te hogyhogy itt vagy,Loki-val melletted Stella közelébe engedve? - Kérdezte féltve Steve. Észre se vettem hogy megjött az állítólagos járőrözésből. - Ó szóval Stellának hívják a szépséges hölgyeményt. Nyugi Steve,Loki az meg van bilincselve nem tud bántani senkit,és hogyha megváltozik akkor nem kap semmilyen büntetést, ezért kellett velem jönnie a Földre,és azért is jöttünk ketten ezen a büntetésen kívül mert Loki-nak volt egy álma benne egy lánnyal és az álmában a lány megmenti Asgard-ot a pusztulástól. És most ezt az álom lányt keressük. - És szerintem meg is találtuk az illetett álom lányt. - Mondta Loki míg rám nézett. - Szerintem itt egy nagy tévedés van itt. Én? Megmenteni Asgard-ot? És honnan tudjátok hogy én vagyok az akit kerestek? - Kérdésekkel bombáztam a két istent. - Erről. - Mondta Loki miközben a kék gyémántból készült nyakláncomat lógatta fel a kezében amit nem vettem észre mióta tart a markában vagy hogy mikor esett le. - Az álmomban is ezt hordta a nyakában a lány és ugyanúgy barna haja volt csak háttal állt nekem. - Mondta Loki győzködve a tényt hogy én vagyok az akit keresnek. - Jó, tegyük fel én vagyok, de hogyan lehetne bebizonyítani? Mert bármelyik barna hajú lánynak lehet ilyen nyaklánca.- Mondtam még jobban győzködve arról hogy tán nem én vagyok az. - Jaj de makacs vagy. - Sóhajtozott Loki. - Az lenne az utolsó bizonyítékunk hogy az álombeli lány rendelkezik olyan képességgel hogy tud tűzet csinálni és azzal varázsolni úgy mint te vagy tévedek? . - Kérdezte Loki a bizonyító tényt amiben igaza volt és be kellett lássam hogy én vagyok az akit keresnek és aki meg menti Asgard-ot a jövendőbeli pusztulástól. - Nem, nem tévedsz. - Mondtam ezzel éreztetve hogy azért nem annyira örülök neki. - Akkor elhiszed hogy te vagy az az álombeli lány? - Kérdezte Loki miközben azzal a zöld szemeivel mélyen a gesztenyebarna szemeimbe nézett. - Igen elhiszem csak elsőre is hihetetlen hogy én leszek aki megment egy egész birodalmat. - Mondtam hihetetlen arccal. Jó, a tények is bizonyítják hogy én vagy az akit kerestek, de azért mégis elképesztő hogy milyen dolgot fogok véghez vinni. - És? Most mi a teendő? - Kérdeztem a két istent. - Hát...az lenne a legjobb ha velünk jönnél egy hét múlva vissza Asgard-ba,hogy ott felkészítsünk a sorsodra. - Mondta Thor felém nézve. - 1 hét? Asgard-ba? Sors? - Lesokkoltam. Egy hét múlva el kell mennünk Asgard-ba? - Igen. Mert úgy egyszerűbb lenne hogyha ott lennél velünk mert akkor neked se meg nekünk se kéne ide-oda utazgatni. - Mondta Thor a könnyebb feltevés jó oldalát. - Minket meg se kérdeztek hogy engedjük-e? - Kérdezte felháborodottan Tony. - Ezt nem neked kéne eldönteni. - Mondta Loki a Vasember felé aki már ökölbe szorította kezét és már csak egy perc kellett volna és neki ront az istenségnek,de szerencsére nem történt meg. - Azért az én véleményem nem számít?! - Kiabáltam mindenkinek felháborodva ezzel ki futva a tetőre amit összetört üvegszilánkok díszítettek, de azért is leültem átkarolva alulról két lábamat veszélyeztetve azzal hogy sebet ejtek magamon. - Leülhetek melléd? - Kérdezte Loki nem látva rajta a bilincset. - Ja persze. - Mondtam balra fordítva a fejemet eltakarva ezzel próbálva elrejteni zavartságomat. - Nem biztos hogy jó ötlet beleülni a szilánkokkal teli tetőn. - Mondta Loki felém nézve. - Te is abba ülsz. - Mondtam enyhe vigyorral az arcomon. - Jó de rajtam azért több réteg ruha van mint rajtad így engem kevésbé veszélyeztet az hogy megvágjon az üvegszilánk. - Mondta az  istenség. - Az igaz. - Mondtam bizonyítva az állítását. - Na gyere. Ülj bele az ölembe. - Mondta Loki. - Miért?! - Kérdeztem lesokkolva amit mondott. - Nyugi csak azt akarom ne vágja szét a bőrödet a szilánk. - Mondta aggódva tán attól hogy megsérülök. Úgy tettem ahogy mondta, beleültem az ölébe, közben próbálva nem kimutatni azt hogy zavarba jöttem. - El tudom tán képzelni mit érezhetsz most. Senki se hallgat meg, mindenki nélküled dönt. De hidd el nekem elmondhatod hogy mit szeretnél. Én jobb ötletnek tartanám ha velünk jönnél, de én elfogadom a döntésedet. - Mondta Loki miközben mélyen a szemeimbe nézett a szép zöld szemeivel amiben egy másodpercre elvesztem. - Minden rendben? - Kérdezte Loki.

  - Igen jól vagyok, csak egy kicsit elmerültem a gondolataimban. Én is úgy gondolom hogy jobb lenne ha veletek mennék csak... - 

- Csak mi? -

- Csak azért nem mindennapi ha elhagyom a Földet, elmenni a családomtól és a barátaimtól. -

- Tudom. De ez az egyetlen megoldás hogy megmentsd Asgard-ot tán még az egész világot. Amit az álmomban láttam, ott hatalmas erőd volt, és ebben akarunk segíteni, főleg én. Lehet egy kérdésem? -

- Ő...persze. -

- Miért mondtad azt a tetőn hogy nem csak a bátyámmal hanem velem is szeretnél találkozni és megismerkedni? És te miért nem gondolod hogy én nem vagyok gonosz? Miért nem félsz tőlem? -

- Hát mert szeretnék veled is megismerkedni. Jó tudom úgy gondoltad hogy az emberek csak a hihetetlen és kedves mennydörgés istennel szeretnének megismerkedni, de én más vagyok mint a többiek, két szempontból is, az egyik a természetfeletti képesség, a másik pedig hogy én nem gondollak gonosznak,azért mert csak nyomos okból vagyis elfedték előled az igazságot ezáltal csináltad azokat a tetteket amit más rossznak tart és ezért félnek tőled, de én nem félek mert tudom mit miért tettél, és szerintem egy csepp gonosz szándék nincs benned. - Elmondtam az igazságot,de mire észbe kaptam addigra már két kar volt körülöttem és szorosan ölelt mintha félne nehogy elveszítsen. 

- Loki, te meg még is mit..? -

- Köszönöm. - 

- Tessék? -

- Köszönöm hogy megtaláltam azt az embert aki látja bennem jót a rossz helyet. -

- Ő...szívesen. -

- Ja és nehogy ezt rendszernek vedd ezt az ölelést mások előtt. Értve vagyok? -

- Nem is gondoltam rá de ahogy jónak látod. - 

- És hogyhogy ki jöttél hozzám a tetőre, és a többiek mit szóltak hozzá? -

- Ja, azért mert választ akartam kapni a kérdésemre.De a választ már megkaptam. - 

- Oh, értem. -

- Ti meg mit csináltok?! - Elhangzott egy kiabáló hang. 

Hát itt a második rész. Hosszabbra sikerült mint gondoltam. De remélem hogy tetszeni fog, és hogyha szeretnétek hogy folytassam akkor ezzel kapcsolatban a részek ilyen 1000-2000 szó közötti hosszúságú lesz, csak az első lett ilyen rövid a mostanihoz képest. Tán ki kiabált be a tetőre? Tipp?

Addig is mindenkinek szép napot. :)