A titkos küldetés

76 5 2
                                    


A háborúban mindig minden sürgős.


Hazaérkeztem, és mire beléptem volna az ajtónak a küszöbén addigra két erős kar letámadott így hátra estem, de nemhogy egy súlyos illető rám esett, nem a padlónak kellett adnia a hátamnak a fájdalmat. Szerintem ki lehet találni ki az a hiperaktív aki így letámad. Thor volt az, mögötte pedig Loki állt, és ahogy szokta, nézett a komoly tekintetével. Egyszer se láttam mosolyogni. Amióta "megismerkedtem" vele azóta egyetlen egy mosolyt se láttam az arcán. 

- T..Thor... - A nagy súlyától alig kaptam levegőt, ha még egy kicsit is tovább marad rajtam palacsinta lesz belőlem. - ...szállj le...rólam...légyszíves...palacsinta leszek... - 

- Jaj. - Szállt le rólam. - Sajnálom. Csak én akartam lenni az első aki köszönt téged. - 

- Hát sikerült is. De miért jöttetek ide köszönteni? - Kérdeztem.

- Csak kérdezni akartam hogy hogy sikerült a találka. - Mondta Thor, majd gyanakvóan Loki-ra néztem. - Jaa Loki? Loki-t csak ide rángattam. A nap végére még odafagyott volna az egy falhoz, érted? -Könyökével bökdöste a felsőkarom. - Odafagyott. -

- Nem, nem értem. Miért érteném? - Néztem rájuk értettlenül.

- Te nem is tudod... - Kezdett elhalkulni Thor hangja.

- Miről nem tudok? - Kérdeztem.

- Ezt nem én mondanám el. - Próbálta suttogva mondani meg ne hallja az illető aki szerintem Loki volt, de láttam Loki arcán hogy már azt tervezi hogyan nyírja ki a tesóját. Egy szó, Thor nem tud suttogni. - De, ne is erről beszéljünk, hanem arról hogy milyen volt a találka. - Úgy mosolygott rám mintha nem bírná ki hogy ne mondjam el.

- Jaa, a találka, hát nem jött el, de hazafele találkoztam egy fiúval. A neve Gray és ugyanolyan képessége van mint nekem csak ő villámot tud használni, vagyis próbálja használni. Nagyon rendes volt. - 

- Mit csináltatok? - Kérdezte Thor.

- Csak beszélgettünk. - Válaszoltam.

- Csak beszéltettek? - Kérdezett megint Thor.

- Igen. - Hamis mosolyt vittem fel az arcomra. - De most már menjünk be, tudják a többiek hogy itt vagyunk. Meg, szeretnék a szobámba menni egy kicsit. - 

- Menjünk. - Mondta mosollyal az arcán Thor, aztán bementünk a nappaliba.

- Thor? - Mielőtt elment volna mellőlem megszólítottam.

- Igen? - Kérdezte az említett. 

- Visszakaphatnám egy kicsit a rózsámat? - Kérdeztem.

- Jaa persze. - Kezembe adta. - Nem tudom hogy honnan van, sajnálom. - 

- Semmi baj, majd csak kiderül. - Mondtam, majd elindultam a szobámba. 

Elmentem a fürdőbe, nézegettem magam a tükörbe. Eléggé kócos volt a hajam, ezért orvosoltam a problémát és elkezdtem kifésülni. Mikor már a tizedik fésű húzásnál jártam, egyszer csak azt hallottam hogy kopognak.

Egy új esélyDonde viven las historias. Descúbrelo ahora