7.rész "Aggodalom forrás"

646 30 1
                                    

Mikor felkeltem éreztem Rivaille meleg bőrét, ami jól esett. Felnéztem rá, de még aludt. Nagyon aranyos volt. Kikellett mennem a mosdóba, de amikor kibújtam az ágyból és feláltam. Belém nyilalt a fájdalom, amitől össze estem, erre Rivaille felriadt és rám meresztette kicsit kómás szemét.

- Eren cicám mi a francot csinálsz?! - Kérdezte tőlem morgósan kiakadva, majd megfogott és vissza tett az ágyra.

- Wc-re kell mennem, de nem bírok felálni ráadásul nagyon fáj a fenekem.. - Mondtam neki egyre halkabban és kicsit morcosan amire megnyugodott, mosolygott egyet és kuncogott egy picit. - Nem vicces!

- De az. Na akkor hó-rukk. - Gyors az ölébe kapott és segített kimennem a mosdóba. Lerakott a wc-re, majd kiment, amíg elvégeztem a dolgomat, majd segített még kicsit támasztani, amíg kezet mostam.

- Na jobb?

- Aham köszi picur. - Nevettem egy jót, de csak én.

- Tényleg? Picur? - Nézett rám gyilkos szemekkel. Felvett, bevitt a hálóba ledobott az ágyra, majd mivel nem volt rajtam semmi és nedves is voltam a tegnapi miatt jó gyorsan belémhatolt, amire egy hatalmasat nyögtem. Nagyon fájt. Be is könnyeztem tőle eléggé. - Legközelebb nem mondod azt, hogy Picur! - Mondta komoly tekintettel, majd kuncogott egyet, elmosolyodott és megcsókolt. Nem mozgott bennem, csak úgyhatta, amíg hozzá nem szokok. Szerencsémre csak félig volt kemény a behatolás pillanatában így nem okozott sérülést. - Hívsz máskor picurnak? - Nagy könnyes szemekkel néztem, majd elfordítottam fejemet és lesütöttem. Túl durva volt. - Nah azért annyira nem fájhatott, hogy így megnémulj! - Jelentette kicsit morcosan.

- De fájt! Nagyon! - Ordítottam fej, majd elakartam lökni sírva, ekkor megölelt és vissza nyomott.

- Sajnálom nem akartam ekkora fájdalmat okozni.. - Elhalkult majd láttam szemeiben a megbánást és a bűntudatot. Nem bírtam rá haragudni.

Fordítottam a helyzeten és nehezen, de lelöktem magamról és a csipőjére ültem. Annyira meglepődött, hogy nem bírt mit mondani csak elmosolyodott. Én óvatosan közben magamba vezettem, majd hagytam még egy kicsit és elkezdtem mozogni ő közben felült és a derekamat megfogta, hogy segítsen.

- Szeretlek Eren és örökké szeretni foglak. - Ez nagyon jól esett, ezért egy hatalmas csókot nyomtam az ajkára közben a karomat a nyakába fontam a lábamat meg a derekához, ezt észrevéve felállt és a levegőben kezdett el megdugni.

- Szehherehhthleehhek Rivahhileehh ahh!

- Mond, hogyh Levhi.. Az ahha máhháshik nevhem.

- Rehhendbehheaah! Levhii!

Ekkor a hátam ívbe feszült. Levi hátrább dőlt és teljes erejével belém lökött egy nagyot, amitől azonnal elélveztem, majd követett ő is és belém élvezett. Levi hátraesett én meg rá, mivel az ölében voltam.

- Azt a kuhhurva deh jóh vohlt ez. - Mondta kipirult fejjel.

- Ihhigen ehhez nahgyohon jóh vohlt. Nehm akarok soha többé elmenni innen. Azt akarom, hogy magadhoz láncolj. - Miközben a szemébe néztem úgy mondtam neki. Láttam ahogy felém néz tág szemekkel.

- Eren. Többé nem engedlek el. - Mondta, majd fordított helyzetünkön. - Csak iskolába mehetsz. Amint befejezted, meg együtt fogunk élni és dolgoznod sem kell majd. Csak a kicsikéinkkel kell majd foglalkoznod. - A kicsikéink szó hallatán elsírtam magam a boldogságtól.

- Levhii gyehherehkeheket akarohohoook! - Sírtam örömömben, miközbe a nyakába csimpaszkodtam.

- Elárulok egy titkot Erenem. - Itt kicsit  kuncogott - Te már tegnap teherbe estél. Érzem a feromon változásod. - Súgta a fülembe, amitől eszméletlen módon sírni kezdtem örömömbe. Levi egész végig ölelt, amíg meg nem nyugodtam. - Elmegyek telefonálok egyet a kaja miatt. Addig pihenj kicsit. - Mondta miközben felkapott egy boxert, egy nadrágot és egy pólót, majd a szekrényről felvette a telefonját és kiment a szobából.

ERERI - "A szerelmi bűn"Donde viven las historias. Descúbrelo ahora