Fanfiction Richard Camacho főszereplésével, a CNCO dominikai szívtiprójával 🇩🇴
~ - Ne csináld ezt, kérlek, én tényleg nagyon szeretlek!
- Ne haragudj, de... én ezt már nem tudom elhinni ezek után.
Amikor a koncert helyszínénél várakoztam, ahogy azt Richard mondta, már nem is tűnt olyan jó ötletnek ez az egész. Már teljes mértékben bántam azt, hogy végül első gondolatom szerint öltöztem fel. Egy virágos ruha volt rajtam és fekete magassarkú.
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Oops! Bu görüntü içerik kurallarımıza uymuyor. Yayımlamaya devam etmek için görüntüyü kaldırmayı ya da başka bir görüntü yüklemeyi deneyin.
Olyan rég nem viseltem ezt a cipőt, hogy már most fájt benne a lábam. Nem láttam senkit a környéken. Már vagy kétszer leellenőriztem, hogy jó helyre jöttem-e. Idegesített, hogy nincs itt senki. Már századszorra pillantottam az órámra, amikor hirtelen két erős kar fonódott körém, és valaki belepuszilt a hajamba. Mikor észrevettem a tetoválásokkal borított karokat, automatikusan mosolyra húzódott a szám, és azonnal elpirultam. - Látom hiányoztam- mondta Richard vigyorogva, amikor szembefordultam vele. Szégyenlősen lesütöttem a szemem, mire valaki megszólalt a dominikai mögött. - Mindig is mondtam, hogy a szerénység a legfőbb erényed! Richard mellém lépett, én pedig szembetaláltam magam a teljes létszámú CNCO-val. Szinte tátott szájjal bámultam a fiúkat, akik ezt szélesen mosolyogva, halk nevetéssel reagálták le. - Na jó, nem kell annyira csodálni őket, itt vagyok neked én- szólalt meg hirtelen Richard. Egyik kezével átkarolta a derekam, míg másikkal megsimitotta az arcomat. Mintha féltékenységet hallottam volna hangjában. Az arcom eddig is piros volt, de most már az elpirulás végső fázisába értem. Egy rák is megirigyelte volna a színemet. - Fiúk, nem lazsálunk, Richard csaját később is lesz időtök megcsodálni és zavarba hozni, amúgy sem hiszem, hogy sokáig eltűri majd ahogy bámuljátok!- na igen, ő biztos Renato. - Öhm, mi nem...- kezdtem dadogni. - Na igen, szerintem is, menjünk be!- mondta a dominikai. Most komolyan nem szólt semmit ahhoz, hogy Renato a barátnőjének nevezett? Richard beengedett maga előtt, kezével még mindig a derekamat ölelte át.
A koncertre nem sokára özönlöttek a rajongók. A fiúk már alig várták a kezdést. - Engedd el magad, és élvezd a koncertet- súgta a fülembe imádott énekesem. Majd puszit nyomott a homlokomra, és kilépett a színpadra. A rajongók azonnal őrült sikoltozásba kezdtek.
