I.

145 6 0
                                    

A madarak örömteli csipogására ébredtem. Szememet lassan kinyitottam. Először elvakítottak a Nap beszűrődő sugarai. Biztosan fel akar kelteni! Fél szemmel ránéztem az ajtó feletti órára. Fél tizenegyet mutatott. Szerencse, hogy szombat van.Nem kell sietnem sehova. Nem úgy mint hétköznap, amikor rohanás van és munka.

 Az óra kattogott tovább. Mintha sürgetne: Most már elég volt a lustálkodásból! Ideje felkelni!Hallottam, hogy valaki jön fel a lépcsőn. A kis talpak cuppogása egyre hangosabb lett... Aztán még hangosabb... Végül láttam, hogy Max ugrándozik oda hozzám ás hangos vakkantással köszönt. Odasietett az ágyhoz és megnyalta a takaró alól kilógó lábamat.Mire felnevettem:

-Jól van, jól van. Amint végre kikászálódok innen, kimegyek veled játszani. – mintha értette volna amit mondtam, felugatott és kiszaladt a szobából.Lassan feltápászkodtam. Kinyújtottam elzsibbadt végtagjaimat. Elnéztem balra, az ágy be volt vetve, az ágynemű összehajtogatva. Furcsa volt, mert nem keltem fel a motoszkálásra. Tudja, hogy sokáig alszom. Szóval felkeltem.A ragyogó sugarak rásütöttek elnyűtt pizsamámra, ami egy régi, kopott rövidnadrágból, és egy fekete pólóból állt.Lementem a lépcsőn, aztán át a konyhába, ahonnan kellemes illatok csapták meg az orromat.Hát persze hogy ott találtam.Éppen a gázon sütött valamit. Mikor megfordult, hogy elővegye a sót észrevette, hogy ott állok és nézem mire megszólalt:

-Jó reggelt Hercegnő! Jól aludtál?- odalépett hozzám, megcirógatta az arcomat. Ami azt illeti, igen. – mondtam. miután megbizonyosodott róla, hogy nem kamuztam visszasétált a gázhoz, ahol, mint később rájöttem, éppen tojásrántottát készített. A lapáttal megfordította a tojásokat a serpenyőben. A pulthoz sétáltam, és a polcról levettem egy kék színű bögrét.

-Josh, nem láttad a teafőzőt valahol?

-Hercegnőm, ott van az asztalon. – válaszolta . Ezt furcsának találtam, mivel, amikor a lépcsőn jövet nem láttam ott semmit.Töltöttem magamnak teát. A számhoz emeltem és megízleltem az ízét: málna és erdei gyümölcs. Remek választás. Közben kinéztem a szemben levő ablakon. A Nap még mindig ontotta magából a fényt.

***

A nyitott ablakon át madarak csicsergése töltötte be a házat. A virágok a kertben lassan-lassan éledezni kezdtek. Egyszer csak megláttam Max-et a kerten át futni. Amikor a kutyaajtón át beért a házba észrevettem, hogy valamit tart a szájában. A bögrét letettem az asztalra. Majd később megiszom. Odahívtam magamhoz. Beleejtette a kis piros valamit a kezembe. Megnéztem, hogy mi az: egy  piros labda volt az, amit még én vettem neki, amikor a házba hoztuk. Kicsit sáros volt, valószínűleg a kertben találta. Max-nek kedvenc elfoglaltsága, hogy a játékait a kertben vagy az udvaron elássa.

-Jól van, ügyes vagy! – mondtam neki. Mire ő a farkát csóválva jókedvűen ugatott. Elindult az ajtó felé. Várta, hogy én is menjek vele. Mivel minden reggel szoktunk futni egy kicsit. Végig néztem magamon.Talán senki nem fog megszólni ha pizsiben megyek. Igen Mel, csakis te lehetsz ilyen ütődött, hogy pizsamában futsz. Miközben a rózsaszín sportcipőmet húztam fel, Josh akkor végzett a tojással ami akkora készült el.

-Kész a reggeli úgy, ahogy szereted. – lerakta a tányért az asztalra rajta a frissen sütött tojásokkal.

-Köszi. De majd később fogom megenni, most Max- et viszem futni. Mindjárt jövünk. Kicsit meglepődött, amikor végignézett rajtam. Nos igen.. Felvettem egy vékony széldzsekit, hiszen ilyenkor reggel még hűvös van. Az ajtóból visszanézve láttam, hogy Josh az asztalnak támaszkodva azzal a szexis mosolyával néz. Erre elmosolyodtam. Intettem neki, aztán kiléptem az ajtón.


A lányWhere stories live. Discover now