A lány

IV.

Felültem az ágyban. Vettem egy nagy mély levegőt hogy lenyugtassam a testem. Felkeltem az ágyról és ekkor észrevettem hogy a túloldalon egy fehér szatyor van. Megkerülve az ágyat odaléptem és beletúrtam. Egy világoskék farmer és egy fehér "ADIDAS" feliratú póló. Hozzá egy egyszerű tornacipő. Plussz fehérnemű és egy pár zokni. Gyorsan felöltöztem. A szemben levő falon megláttam egy tükröt. Gyorsan odaléptem. Lecsekkoltam magam. És azt kell hogy mondjam majdnem összetört a tükör. Borzalmasan festettem. Beesett arc, szem alatti karikák,kiszáradt ajkak. 

Újabb nagy levegő.

Kiengedtem a hajam. Jobb kezemmel kicsit beletúrtam hogy ne legyen annyira lelapulva. Azzal kinyitottam a nehéz ajtót és kiléptem a folyosóra. Mentem pár métert, aztán elfordultam jobbra és máris ott volt a váró. Ahol Josh ülve aludt. Nagyon aranyosan festett. A lábai az ülés alatt összekulcsolva, a fejét kissé hátrabillentette. Elindultam felé mire nem vettem észre és egyenesen sikerült belerúgni a szélső ülés lábába, aminek hatására egy hangos "KURVA ANYÁD!!!" hagyta el a számat. Mivel hogy a vékony cipőben a kisujjam majdnem leszakadt. A zörgésre Josh kinyitotta a szemét és mikor meglátott halvány mosoly hagyta el a száját. Mikor felállt a bal oldalon levő ajtó kinyílt és Dr. Felt tipegett oda hozzánk egy kis irattartóval a kezében. Odaért hozzánk, megállt és végigmért. És megjegyezte:

-Látom az ízlésed olyan mint a tízéveseknek. Ja és valami sminket nem ártana ha felkennél, mert olyan vagy mint egy múmia.

-Na ide figyeljen!-kezdett felmenni a pumpa.- Maga ne mondja meg nekem mikor,hol és mit kell csinálnom. És jó lenne ha úgy békén hagyna. Felálltam mérgemben mire Josh is bekapcsolódott.

-Melinda kicsim, Dr. Felt csak segíteni szeretne. Amúgy nagyon kedves nő és...

-Mivan? És miért is véded ennyire? Fogadjunk hogy már régebbről ismered.

-Ami azt illeti már évek óta.-kotyogta közbe a doktor a körmeit tanulmányozva. Josh erre teljesen elfehéredve fordította vissza felém a fejét. A szemében megbánás és szégyen volt.

A harag és a kétségbeesés teljesen eluralkodott. Hiába vettem nagy levegőt még az sem segített. Éreztem hogy a lábamtól kezdve az egész testem elkezd bizseregni. Egyre szaporábban vettem a levegőt és megint azt az érzést éreztem mint akkor. A látásom az átlagosnál jobban kiélesedett. Lenéztem a földre és kitágult a szemem, mert a lábam alól, vagyis jobban mondva a lábamból fekete füstszerű csápok kezdtek el kijönni. Gyorsan felemelem a fejem, addigra már az egész testemet ellepte ez a fekete csáp. Dr. Feltre emeltem a tekintetem és az arcán halálfélelmet láttam. Mire feltűnt hogy a nadrágja ágyék része teljesen átázott. Erre elmosolyodtam. És éreztem hogy a fogaim is hosszabbak. Sokkal hosszabbak. Rámutattam. És feltűnt hogy több mint tíz centiméteres karmaim nőttek. A belsőm érzékelt hogy egy láthatatlan kéz végigsimít az arcomon, aztán hirtelen a hátam mögül szólalt meg. Tedd meg! Ne habozz. Ők veszélyt jelentenek rád. 

-Te. Most meghalsz.-mondtam a dokira mutatva. Belenéztem barna szemeibe és ekkor másodperceken belül lepörgött előttem az élete. az összes emléke. Jó és rossz egyaránt. Láttam ahogyan a gyerekeivel játszik a kertben. Aztán ahogyan a férjével eltöltenek egy szép napot egy vidámparkban. Később ahogyan a családjával egy tengerparton napoznak. A belsőmet mintha taszította volna ez az érzés. 

Elküldtem felé egy energialöketet. Ami engem is meglepett. Mintha a kezdetektől tudtam volna használni. Dr. Felt ekkor felsikoltott és a szemei elfolyósodtak majd lefolytak az arcán. Lerogyott a földre. Az orrából és a szájából ömlött a vér. Remegett.

A szemem sarkából mozgást láttam. És amikor jobbra fordultam akkor Josh-t láttam meg, amint egy széket tart a feje fölé. És láttam a rémületet az arcán. Gyere. Hagyd őt. Tedd a kezed a padlóra. És amikor ezt megtettem akkor lelki szemeim előtt egy kacskaringós minta jelent meg. És az ujjam az agyamnak nem engedelmeskedve elkezdte lerajzolni. Hirtelen fájdalom járta át a hátamat. Mire felkaptam a fejem és Josh kezében csak egy darab fémet láttam. A többi része körülöttem volt. Kezemet felé nyújtottam, hozzávágódott a falhoz. És levágódott a földre. Szirénák harsogtak, emberek rohantak mindenfele. Fújtattam egyet és folytattam amit elkezdtem. Siess! Gyorsabban! Sürgetett egyre jobban. Végül befejeztem. És gyorsan hátra kellett lépnem mert ekkor a mintha elkezdett égni. Szó szerint beleégette magát a padlóba. És hirtelen a mintából fekete füst kezdett el szállingózni. Odafordítottam a fejem, ahol Josh feküdt. Felemelte a fejét és a karját is. És kiáltozott:

-Neee! Nem! Kérlek.- ekkor megálltam. Mert láttam, hogy könnyek csöppennek a földre. Siess már! Nem volt időm reagálni, mert a feketeség teljesen elnyelt. És éreztem, hogy elemelkedek a földről. És hirtelen eltűnt a padló. Minden. Sikoltani akartam de semmi hang nem jött ki a torkomon. Mikor mintha a feketeség kiszívta volna minden erőmet, elernyedtem.  És úgy éreztem mintha szálltam volna. Csakhogy semmit sem láttam. Megnyugtatott.