25★Áspis Száj☆

181 32 2
                                    

A lény teljes alakja lassacskán rajzolódott ki, ahogyan elhagyta az árnyékot. Először hosszú cingár lábait világította meg az apró fény, ami a barlangba bejutott. Majd ezt követte a felső testrésze, ami térdig érő kabátjával volt körbe burkolva. És ezután jött a feje, ami aránytalanul nagy volt, és a két fekete gombhoz hasonlító szeme, csak rontott az egész megjelenésén. A lény tökéletesen úgy festett mint azok a szörnyek, akikkel a szülők a gyerekeiket félemlítik meg, lefekvés előtt. Pontosan úgy néz ki, mintha az egyik rémálmomból lépett volna elő. Esküdni mernék rá, hogy ahogy az arcát fürkészem, és Ő vékony száját apró mosolyra húzza, hogy olyan érzés kerít hatalmába mintha már találkoztam volna vele, gyerekkoromba az álmomba. Apró kezeit nyugodt tempóban összekulcsolja a hasa előtt, és pislogás nélkül bámul, ami miatt csak még rosszabbul érzem magam. Abban reménykedem, hogy csak az én képzeletem játszik velem, és rajtam kívül nem látja Őt senki más. A mellettem álló Quill felé fordítom a fejem a megnyugvás reményében. Azt akarom, hogy Ő ne lásson előttünk állni senkit. Azonban amikor ránézek az arcára, rá kell jönnöm, hogy Ő tisztán ugyan úgy látja a szürke – szinte már hullafehér – bőrű lényt, mint én, ami nem segít a helyzetemen.

Nem tudom, hogy miért, de feltűnőmentesen próbálok közelebb araszolni Peterhez. Lehet naiv vagyok amiért azt hiszem, hogy Quill mellett nem eshet bántódásom. A lény azonban le sem veszi rólam az apró szemeit. Az összes mozdulatomat nézi, és közben mosolyog. Quill megérzi, hogy közvetlen mellette állok, és a kezeink összeérnek. Rám néz, de az arca épp olyan nyugtalan mint az enyém, sőt az övé még rosszabb is. Ráadásul Peter kezében még mindig ott pihen a gömb, amiben a végtelen kő lapul, amit feltűnőmentesen próbál a háta mögé rejteni, ugyanis tisztában van vele, hogy a különleges lény azt keresheti.

- Kérlek, mond meg a földinek, hogy ne rejtegesse előlem a követ. – a lény hangja nyálasan zengi be a helységet, amitől nekem libabőrös lesz még a hátam is. Vékony testalkatához képest, a hangja arról árulkodik, hogy imád parancsolgatni, és úgy tűnik, hogy azt is elvárja, hogy kéréseit rögtön mindenki teljesítse.

Quill persze erre úgy tesz mint akinek gőze sincs arról, hogy az ufó miről beszél. A barlang tetejét kezdi el bámulni, és a szájával úgy tesz mint aki épp fütyülni akar. A furcsa dolog pedig az, hogy a lény még csak figyelembe sem veszi Petert, ami érdekes, ugyanis ha tényleg a kő kell neki, akkor miért nem támad rá a férfira, és miért tőlem várja el azt, hogy megszerezzem?

- Én is földi vagyok – próbálok úgy állni, hogy a lénynek esélye se legyen látni Quill kezében lévő gömböt. – És tudomásom szerint nincs nálunk semmiféle kő. – Quill heves bólogatásba kezd, hogy alátudja támasztani az állításomat.

- Te földi? – a lény száján lévő mosoly, most gúnyossá változik és még több ránc jelenik meg, az amúgy is ráncos homlokán. Akkor veszem észre, hogy még a bőre is milyen rusnya. Mintha több száz éves lenne. – Ilyen pazar tréfát már rég hallott Áspis Száj – kacarászik, és a hasára helyezi az apró kezeit. Próbálom keresni a viccet a kijelentésembe, de az a baj, hogy nem találom. Miért találja tréfásnak azt, hogy földinek vallom magam? Mondjuk a galaxisban mindenki utálja a földi embereket, így nem meglepő az sem ha Ő is. – Addig adja ide a terrai a erő kövét, amíg nyugodt vagyok. – a kacarászást másodpercek leforgása alatt hagyja abba, és komorodik el, miközben tenyerét széttárja és abba várja a gömböt.

- Nincs is nálam. – feleli Quill pókerarccal, ám Áspis Száj még mindig úgy viselkedik vele mintha a férfi ott sem lenne, ami kezd aggasztóvá válni, még a számomra is. Nem értem, hogy miért tekint úgy rám mintha tőlem várna segítséget, a kő megszerzésével kapcsolatban. Még jó, hogy Quill mellett állok, és akár mennyire is jelentéktelennek találom a követ, nem fogom engedni elvinni egy ilyen öreg tatának, aki már olyan vén, hogy a feje tetején nincs is haja, csak hátul pár szál ősz tincs, és Áspis Szájnak nevezi saját magát, ami valljuk be elég sok mindent megmagyaráz a épeszűsége felől.

Awesome Mix | Peter Quill / Star  - Lord ff [BEFEJEZETT]Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang