Happiness Begins [H.S.]

22.

RIZZY

Tizenegy óra. Tizenegy rohadt órát kell szenvednem ezen a repülőn? Na ne már. Mondjuk így teljesen érthető Harry miért volt mindig kikészülve mikor megérkezett. De akkor is, az olyan sok és még csak nem is hoztam magammal annyi mindent, hogy lefoglaljon. Lehet nem ártott volna megnéznem a repülési időt. Bár még sosem voltam Londonban. És ha már Harry, hajlandó volt végigülni miattam, nem is egyszer, akkor egy szavam se lehet. A fenébe. Igazán feltalálhatná már valaki a teleportálást.

Ugyan ültem már repülőn, ahogy Kai is, de az utazásban pont ellentétei voltunk egymásnak. Kai-t az út általában kiütötte és a nagy részét végig aludta, de ha nem akkor is elvolt. Én azonban nem tudtam aludni, végig ébren voltam és körülbelül percenként meg kellett mozdulnom. Ezért Kai-on kívül soha senki nem volt hajlandó mellém ülni utazásnál. És még csak tíz perce szálltunk fel. Kai mellettem egy videót kezdett el szerkeszteni, én pedig lehetőségek híján nekiálltam dalt írni.

Ez egy jó darabig lefoglalt és két új dalt is sikerült összehoznom. Azt hiszem kell kezdenem valamit a dalaimmal, mert az új albumunk éppen most kerül ki, mire leszállunk biztos megtudjuk, hogy tetszik a közönségünknek, de azóta van legalább öt dalom és ha mindenről, ami Harry és köztem vagy velünk történik ihletet ad legalább egy dalhoz akkor, mire vége a turnénak, valószínűleg több albumnyi dalt is be tudok dobni, de nem szeretném, ha a dalaim kárba vesznének. Eltettem a Harry-től kapott kis noteszt és elővettem a fejhallgatómat. Feltettem és elindítottam az albumunkról, ami a Atlas nevet kapta, az egyik kedvenc számomat a Oh My Love-t. Azért ez volt a kedvencem, mert ebbe a dalba mind az öten beletettünk valamit.

XXX

Végre megszólalt az utaskísérő nő, hogy leszállunk, mire izgatott lettem. Alig bírtam kivárni, hogy leszálljunk és csak úgy cikáztam az emberek közt, hogy odajuthassak a szalaghoz, amin a csomagok mentek körbe-körbe. Elég gyorsan felidegesített az, hogy mindenki előttem toporog. Miután megtaláltuk a bőröndjeinket, írtam Liam-nek, hogy leszálltunk, ő pedig visszaírt, hogy egy óra múlva végeznek és küldött egy címet is. Beültünk egy taxiba és amint megmutattam a címet a pasinak rögtön el is indultunk. Kai-val mind a ketten az ablakon át bámultunk kifelé. London elképesztően gyönyörű volt és csak ámulva néztem az épületeket ahogy haladtunk. Észre sem vettem, hogy leparkoltunk, csak amikor a pasi bemondta az árat, én fizettem, aztán kiszálltunk. Írtam Liam-nek ismét. Elirányított a hátsó kijárathoz és ott várt minket mikor odaértünk. Átvette tőlem a bőröndömet és eljött velünk a fiúknak kialakított váróba. Még senki sem volt ott, de a cuccaik igen, meg egy csomó ruhás állvány, tele a fellépéseikre szánt ruhákkal. Volt még egy ping pong asztal és egy hosszabb asztal rajta mindenféle enni és innivalóval. Megköszöntem Liam-nek a segítségét, aztán ő vissza is ment a fiúkhoz, mi pedig maradtunk.

Kai és én egyből a kajás asztalt rohamoztuk meg, aztán a kanapén ülve mindketten a telefonunkat kezdtük bújni, ugyanis kíváncsiak voltunk mit gondolnak az albumunkról. Nagyon jó érzéssel töltött el az, ahogy olvastam a kommentáradatot a posztjainknál. Szerencsére még nem kezdődött el az utálkozás és nem is hiányzott, habár tudtuk, hogy úgyis lesz akinek nem tetszik. Miután eleget neteztünk újra neki estünk a kajának. Az utolsó vaníliakrémes muffinért nyúltam, de a kezem összeütközött az öcsémével. Gyorsabban reagáltam, mint ő és felkapva a sütit a kanapéra ugrottam, majd egy nagyot beleharaptam.

- Ez nem ér! - kiáltotta Kai. Elém lépett és felugrott, hogy elvegye tőlem, de hála a kanapénak én voltam a magasabb és nem bírta kivenni a felemelt kezemből. Ennyivel azonban nem adta fel. A következő ugrásánál megragadta a kezem és húzni kezdte lefelé. Mivel sokkal erősebb volt nálam, ezért nem tudtam tartani a kezem túl hosszú ideig és egy ugrásnál ki tudta kapni a kezemből a muffint. Utána kaptam, de így már Kai-on támaszkodtam. Feldobott a vállára és fellépett a kanapéra, hogy le tudjon engem lógatni, persze én folyamatosan küzdöttem vele. Betömte a szájába a sütit, az én legnagyobb bánatomra.

- Hé! Nem fair! - ebben a pillanatban kinyílt az ajtó és szembe találtuk magunkat Louis-szal, Liam-mel és Harry-vel. Vagyis Kai volt szembe velük, én az alsó felükkel voltam egy vonalban, mert Kai még mindig fejjel lefelé lógatott.

- Sziasztok! - köszöntünk, majd Kai lerakott, én meg nem mertem felállni, mert annyira szédültem, de kinyújtottam a kezeim Harry felé. Vagyis csak azt hittem, hogy Harry felé, mert annyira szédültem, hogy valójában Louis irányába nyújtóztam. A többiek ezen jót nevettek, de én csak magamhoz öleltem a barátomat, vártam, hogy kiszálljon a fejemből a vér és ne szédüljek többé. Még különben lehet, hogy eltéveszteném a száját.

- Hogyhogy itt vagytok? - kérdezte.

- Mivel a The Ridleys a nyár elején fejezte be a turnét, ezért leszervezni és újra útnak indulni sokkal gördülékenyebben ment, mint gondoltuk, így nem kell csinálnunk már semmit. Csak az indulás előtti napra kell visszaérnünk, úgyhogy gondoltam addig veled lennék inkább, mint hogy otthon unatkozzak. Kai meg pont befért a bőröndömbe. - mondtam, mire felnevetett, majd megcsókolt.

- Örülök, hogy itt vagy. - puszilt a nyakamba. Nem sokkal később beszálltunk Harry kocsijába és elvitt minket a londoni házába. Ez ugyanúgy tetszett, mint a Los Angeles-i. Rendelt nekünk vacsit és megmutatta mit merre találunk.

- Én a tőletek legmesszebb levő szobában alszom. - mondta Kai viccesen, mire én csak megforgattam a szemeim. Betettem a cuccaimat Harry szobájába és üzentem anyának, hogy épségben ideértünk és hogy minden rendben. A tévé mellett ettük meg a pizzáinkat. Kai az időeltolódásra hivatkozva le is lépett a vendégszobába és mi is felmentünk Harry-ébe. Én is fáradt voltam, de még nem volt kedvem aludni, így inkább telengedtem a kádat meleg vízzel. Mikor elég víz volt már benne elzártam a csapot és tettem bele egy fürdőbombát, ami lassan olvadni kezdett és megszínezte a vizet. Kinyitottam az ajtót és kinéztem a hálóba, ahol Harry épp a szennyeskosárba dobálta bele a ruháit.

- Jössz fürdeni? - kérdeztem. Erre egyből felkapta a fejét, bólintott és elindult a fürdő felé. Becsukta az ajtót, majd magához húzott és megcsókolt. Levetettük a maradék ruhadarabokat is és beültünk a kádba. Meg akartam kérdezni, hogy hogyan telt a napja, de bennem rekedt a kérdés, amikor az ülébe húzott és végighintette a csókjaival a nyakamat.