one thing

1.3K 60 2
                                    

Jungkook:

Tegnap a "volt" legjobb barátom,mostmár az mert nem melettem állt, pedig mindig együtt keserítettük meg mások életét. Nem is értem mi ütött belé. Engem akit már vagy 1000 éve ismer faképnél hagyott holmi kis új husi miatt, mert szerinte túl jószívű ahhoz ,hogy egy ujjal is hozzáérjünk. Pff.

Egész nap jiminnel beszélgetett még oda is ült mellé a másik srácot aki az melett foglalt helyet a leghátsó padba száműzte. Egyedül nem volt kedvem semmihez ezért hazahúztam.

Anya este jött haza és vázoltam neki a tegnap történteket. Megértette,de azért mégsem kellett volna eljönni a suliból szerinte. Mindegy....
Most remélem Jun észbe kapott és visszatér hozzám.

Másnap reggel, megmosakodtam,felöltöztem és gyorsan reggeliztem is valamit.

Kicammogok a friss levegőre ami teljes megnyugvással tölt el,olyan jó érzés mikor a szél minden gondodat elrepíti jó messzire. De sajnos egyszer minden jó véget ér mivel el kéne indulni a suliba.

Haladok a börtönnek csúfolt iskola felé. Meglátom Junt,már oda is akarok menni de meglátom Jimint szaladni felé ezért megtorpanok.
Inkább megyek a másik irányba nehogy mindenki előtt verjem agyon Jimint.
Gyorsan araszolok a bejéret felé, sikeresen be is jutok anélkül,hogy észre vennének vagy csak nem is akarnak.
Beérek a terembe,levergődök a padomra és tetetem,hogy alszom.

Jimin:

-Jun tudnál nekem mesélni arról a fiúról aki mellett ültél?-
Kérdeztem meg új barátomat aki amelett a szépfiú melett ült.
Szeretnék megtudni róla sok dolgod, mert felkeltette az érdeklődésemet.
-Ó Jungkookról, persze.-válaszolta.
-tényleg-csillogtak fel szemeim-akkor mesélj róla-sietettem
-hát Jungkook a legjobb barátom már gyerekkorunk óta.
Szeret focizni,úszni,kosarazni. Szereti a kukacos gumicukrot és engem meg az anyukáját. Szeret verekedni,parancsolgatni másoknak. Ja és sokat aludni-mosolyogva ejtett ki minden szót.

Tényleg szeretheti Jungkookot ha az sem zavarja,hogy másokat bánt.
Nem tudom de ez engem kicsit zavar. Senki sem bánthat másokat bűntetlenűl, az olyan embertelen.
De nem baj azért vagyok én itt,hogy megneveljem egy kicsit. Szeretnék vele beszélgetni és meghódítani, mert miért ne.
-köszike-megöleltem majd elengedtem és siettünk a termünk felé.

Tudod Jungkook a közeledbe fogok férkőzni minden áron.

Hirtelen ötletből vezérelve Jungkook felé vettem az irányt és mikor oda értem kezem fejére tettem és elkeztem simogatni puha tincseit.

Mocorogni kezdett aztán felemelte fejét de kezem még mindig nem vettem le buksijáról,így mikor rám nézett értetlen szemekkel vizslatott de hamar rendezte vonásait és elütötte kezem de én csak mosolyogtam rá szeliden.
-Jungkook- szólítottam meg kellemes hangom nehogy elijesszem.
-szeretnék a barátod lenni-mosolyom a fülemig felért.
-mivan te kis farok-nézett rám lenézően.
-fasz akar veled barátkozni. Addig tünj innen míg megnem találja az öklöm az arcod. Nem tűrök meg nyomikat magam melett-ejtette ki kemény szavait a száján amik vérig sértettek volna ha lenne is valaki nem csak egy vakarcs tizenéves tini aki olyan mint én.
-az igen te aztán tudod hogyan üldözd el az embereket magad mellől-világosítottam fel.
-de tudod...- hajoltam közelebb füléhez-az ilyen mocskos szájú senkit aki vagy,annak be kéne tömni a szájat-nyaltam meg fülecskéjét. Elhajoltam tőle és mosolyogtam tovább mintha semmi sem történt volna. Válaszát megsem várva mentem mostmár a padom felé.

Leültem és előpakoltam cuccaim mint egy rendes gyerek vagy mint egy angyal.

Én leszek az első aki össze fog törni amit eddig senkinek sem sikerült.Élvezni fogok minden egyes pillanatot amit veled fogok tenni.

My AngelOnde histórias criam vida. Descubra agora