My Angel

Nine

Jimin:

Most rajtam a sor,hogy megleckésztessem a drágámat,nem mintha eddig nem ezt tettem volna,de hát ez van. Igazábol nem érdekelt,mikor azt mondta,hogy takarodjak a közeléből, meg ilyenek. Nem sokáig bírta nélkülem és ,mint kiderült a farkam nélkül se.

Már szaladt volna, de elkaptam csuklóját,de nem fogtam erősen így sikerült kiszabadulnia. Szaladt tovább, már nyitotta volna ki az ajtót csak az volt a baj,hogy bezártam, a kulcs meg nálam van.
Kétségbeesetten nyitotta volna de ígyse úgyse fog sikerülni,ezért nem is igyekeztem elkapni.

Elkaptam hátulról úgy,hogy átöleltem,kezét maga melett leszorítva. Felemeltem,rukapált nem bírt magával. Lassan elkeztem a lépcső felé venni az irányt. Szép lassan haladtunk, nem akartam leejteni,hiába megérdemelte volna.

Nagy nehezen felértünk a lépcsőn,hála az égnek szobám ajtaja nyitva volt így nem kellett azzal is baszakodnom,hogy kinyissam,de a kis huncut az ajtófélfára szét tette lábait,nehogy bevigyem.

Meguntam hisztijét,ezért rámarkoltam férfiasságára,hatalmas nyögést hallatott magából,lábait is egyből össze zárta,simán bevittem.

Levágtam az ágyra,az ajtót kulcsra bezártam. Elésétáltam,nyakam,kezeim kiropogtattam,mintha kivégzésre készülnék. Lesütötte szemeit,nem mert rámnézni.

-Szóval Jungkokkie itt a bünti ideje és már ki is találtam mi lesz.-megragadtam selymes haját és megtéptem,hozzá nyomtam fejét nadrágomban elhelyezkedő hatalmas falloszomhoz. Nyöszörgött.
-mivel annyira szereted,ezért ma nem kapod meg-löktem el fejét. Nem szólalt meg csak eldőlt az ágyon csukott szemmel,mint egy hulla.
-Jungoo élsz még-másztam felé,arcát keztem el pofozgatni.

Kinyitotta gyönyörű íriszeit, értelmetlen szemeivel vizslatta enyémet. Szólásra nyitotta ajkait,de nem hagytam megszólalni,puha ajkaira nyomtam sajátomat,egyből gyors tempót diktálva. Nyelvem is bevetettem, nem bírt magával mit kezdeni,hol a hajamat markolászta,kezemet szorította ,közben nyöszörgőtt,próbálta velem felvenni a tempót.

Hosszas nyálcsere után úgy éreztem ideje elválni,mert a végén mindketten megfulladunk. Lassan váltam el édes párnácskáitól, egy utolsót nyaltam ajkain majd végleg elváltam tőle és felemelkedtem róla.
Tovább feküldt én meg ültem.

-tudom,azt mondtam,hogy addig nem csókollak meg amíg te nem kezdeményezel de egyszerűen nem bírtam ki. Te úgyse tetted volna meg a makacsságod miatt. Kár lett volna sokáig halogatni egy ilyen édes pillanatot-Paskoltam meg combjait.
-örülök,hogy megtetted,tudod talán megtettem volna mert meletted elvesztem az eszem,meg az illatodtól is megbolondulok ,ezért nem nagyon tudok odafigyelni-mondta arcát eltakarva és elfordult a másik oldalra. Kuncogtam édes válaszán és tettén.

-szóval még az illatom is tetszik? Akkor nagyon belém zúghattál Kuki.-én is eldőltem az ágyon,átöleltem és így lettünk kis kifli nagy kifli pózban.

De nem is én lennék ha nem perverkednék egy kicsit. Fenekéhez nyomtam miatta meredező tagom, kezemmel csípőjét markolásztam és húztam közelebb magamhoz. Megugrott a hirtelen érzés miatt,szája elé kapta kezét nehogy hangos legyen. Elkeztem simogatni elöl,hogy felizgassam egy kicsit.

Puszit nyomtam tarkójára majd feltápászkodtam az ágyról és jobbnak láttam ha kimegyek mert a végen tényleg dugni fogunk,de mivel ez a büntetése nem fog semmi jót kapni. Verje egyedül ahogy én is teszem.
-Ji-jimin hova mész?-nézett rám édes boci szemeivel kicsit kábán.
-a mosdóba. A kezemet érheti a megtiszteltetés,hogy hozzám érhet.-nyitottam ki ajtómat.
-nee kérlek ne menj,itt vagyok én kérlek Jimin-kelt fel nagynehezem,úgy lépkedett hozzám ,mint egy újszülött őzike. Megragadta karom és az ágy felé kezdett el húzni.
-nem Jungkook ez a büntetésed-ránzottam ki karomat.

Mentem volna ki de hangos koppanást halottam. Hátranéztem ,Jungkook a földön feküdt, picire összehúzta magát és keservesen sírt. Szörnyű így látni főleg,hogy nem is értem miért is kezdett el hirtelen sírni.

Legugoltam hozzá majd fejét simogattam.
-hagy-jál utálsz eenghem ,nee, ne hagyj, bocsáss meg nekhem kérleek. Többet nem teszek semmih rosszat csak ne hahyj el- össze vissza beszélt itt nekem.

Durván letörölte könnyeit, felült és kezét rágva nézett rám
sírós felpuffadt arcal. Egyem meg olyan volt, mintha nem is egy gonosz, mindenkinek az életét megkeserítő rosszfiú lenne,hanem az akit elvert egy ilyen rosszfiú.
Megbocsájtást keresi amiért nyominak született.

Kicsit meglepődtem az érzelem ingadozásán meg úgy mindenén,néha tényleg nem értem, van mikor elküld a légy faszára utána meg bocsánatot kér,mert nem úgy gondolta,öszinteségi rohamot kap,utána elfordul tőlem,sír mint egy csecsemő mert azt hiszi nem kell nekem. Furcsa az biztos de úgy érzem mellette soha nem fogok unatkozni.

Már egy ideje csak ülök,így ő teszi meg az első lépést felém.
Négykézláb elkezd kúszni szép lassan. Elér hozzám és kezét combomra helyezi felnéz rám és nem látja,hogy ellenkeznék,ezért tovább csúsztatja kezét férfiasságom felé,másik kezét pedig szájába veszi és ujjait kezdi szopogatni.
Nyelnem kellett,mert nagyon sexy mozdulatokat tesz és ez nekem nagyon imponál. Basszus nem szabad engednem.

Elkezte kicsatolni övem ,de észbe kaptam és sikerült elkapnom csuklóját mielőtt még csupasz énemhez nyúlt volna,mert akkor nem lenne ez után megállás.

Mély levegőt vettem, Jungkook ciccegett a nyelvével, majd végleg elvált tőlem és török űlésbe rendezte magát mellkasánál összefont karokkal.
-mi a franc van már,nem azt szereted ha benne lehetsz a szűk lyukamba?-szürte ki fogai közt a szavakat idegességében.
Még neki áll feljebb, az előbb a frászt hozta rám, azért csoda,hogy nem kapott rohamot.
-majd!! Nem most. Akkor fogunk dugni amikor és ott ahol én akarom-ragadtam meg haját,értse a célzást,hogy itt nem ő irányít hanem én.

Elengedtem és felkaptam vállamra,már nem birom,ma már többet látni sem akarom.
Kinyitottam az ajtót és kihajítottam rajta. Adtam neki pénzt és elmagyaráztam,hogy ha kimegy az utca végére lesz ott egy buszmegálló ami haza viszi, utana rávágtam az ajtót.
Túl sok volt mára belőle pedig még csak fél 12 van. Jól elbaszuk az időt de sajnos nem baszással hanem pofázassal.
Szerintem vissza megyek a suliba,mert nem nagyon szeretném bepótolni az elmaradásokat és megbuknki se szeretnék.

Felkapom minden szükséges dolgomat és vissza terék a suliba és a tanulásnak szentelem figyelmemet,mint egy édes,tisztességes angyal.
Csak az a baj,hogy az angyaloknak nincsenek kocsijuk pláne nem fekete,ha lenne az biztos fehér lenne szárnyakkal az oldalán felszerelkezve.

Nem baj drágám megkapod még te azt amire vágysz,mert ez nem csak neked jó hanem nekem is,és minden percet élvezek,hogy közben kínozhatlak.