My Angel

14

Jimin

-menjünk egy kávézóba ,ott találkozhatunk anyukáddal és nem fog hisztit csapni mindenki előtt mikor bevaljuk neki,hogy együtt vagyunk. Nem?-ajánlottam fel
-ó ,hogy neked milyen jó ötleteid vannak-hitetlenkedve néz rám mintha azt mondaná "nekem miért nem jutott ez eszembe" A drágám olyan aranyos ilyenkor,hogy megtudnám zabálni.
Hiszen ezt mindennap megteszem ,bár Jungkookból sosem elég.

-ugye,akkor ez egy jó ötlet, szólj anyukádnak,mikor lenne jó neki-mosolyogtam nyuszimra és megcsókoltam. Adtam neki 1,2,3,4.... sok puszit szájára.
-elég lheesz-pihegte ajkaimra szavakat-ígyh nem tudok szólni.- kuncogott nekem az imádott hangjával.

Elengedtem ajkait és megöleltem meleg testét .

Ja amúgy nálam vagyunk megint és jelenleg a konyhában űlünk.

-Rendben akkor most felhívom- kiszaladt ölelésemből,el akaram kapni de nem sikerült.
-jó de siess vissza légyszives életem.- szomorkáson kiabáltam neki.

-itt vagyok nyugi-mihejst visszatért belehuppant az ölembe így újra meg tudtam ölelgetni.
Nagyon hozzám nőtt ez a fiú , olyan nekem mint a drog megkábít és úgy érzem sosem elég belőle ,annyira szeretem.

Annyira elbambultam ,hogy nem is figyeltem mit beszélgetnek.

-de anya kérlek gyere el nem tudsz a fiadra szánni legalább 10 percet.
-------
-érem akkor elmegyünk érted és utána elviszünk munkába is így ráérsz
-------
-rendben . Szeretlek. Akkor nem soká ott vagyunk puszi.

-Anyáért megyünk most.-adta ki a parancsot életem erre felhúztam a szemöldököm és éretlenül néztem rá és leesett neki ,hogy nem értem mi történt az elmúlt pár percben.

-ne haragudj. Annyira szeretnélek már bemutatni anyának de sajnos megint dolgoznia kell így nem lenne ránk ideje de mondtam neki akkor elvisszük és akkor nem késhet a munkából-adott egy puszit és megsimogatta arcom.
-hmm. Rendben- pusziltam vissza majd vele együtt felálltam és az ajtó felé vettünk az irányt mivel már fel voltunk öltözve nem kell azt is elintézni.

Igen van egy autóm de nem nagyon használtam csak porosodik. Hogy honnan van....hát anyám mikor szakított a 100. Csávójával ellopta tőle ezt és a nevére iratta de ő sem szokott nagyon autókázni. Van neki egy tökéletes álcája amit mindenki másnak mutat a jó dolgok érdekében, míg nekem a valódi számalmas nemtörődön énjét mutatja.
A virágboltban dolgozás is csak egy álca. A szomszéd néni üzemelteti és elég jól is megy.
Anya meg odapofátlankodott meg könyörgött, hogy felvegyék oda , ami be is vált.
Ezért kevés pénzt kap, mert van annyira kedves, hogy nem veszi el a kedves néni összes vagyonát , és néha a csávójaitól is elcsór nem kevés pénzt. De olyanoktól akik másik városban laknak, hogy még véletlenűl se keressék fel édesanyámat. Ahhoz pedig, hogy eljusson egy másik városba oda is kell pénz.
Jól keveri a lapjait az biztos.

Nem sokkal később felvettük bébym anyukáját és indultunk a kedvenc kávézóm felé mert egy nagyon emberbarát környezet uralkodik odabent.

Megérkezünk, illedelmesen kinyitottam szerelmem és annak a hölgynek az ajtót aki életet adott neki.

Leültünk egy szimpatikus helyre ,hogy idegességem leplezzem mosolyogtam mint egy fogykos szóval már nem tudom mit gondolhat rólam. Jól van az ,hogy futólag találkozunk már párszor mikor Kokkihoz mentem de ugye úgy nem lehet beszélgetni.

-szóval akkor ti ketten jártok ugye? Gondolom már jó pár hete,nem véletlenül nincs otthon Jungkook és nem is véletlen jössz hozzánk olyan sokszor.-húzta fel egyik szemöldökét az édesanyja.

Nem szarozik az biztos. Még időm alig volt leülni máris kérdezget.
Életemre sandítottam de ő is engem bámult kiváncsian mit fogok mondani, az Istenért sem szólalna meg mindent rám hagy. Nem baj cserébe otthon úgy meg tömködöm,hogy ha akarna sem fog tudni beszélni.

Annyira elgondolkodtam, hogy Jungkook combját keztem el bámulni még ajkaimat is megnyaltam.

Észbe kaptam mert már ideje lenne válaszolni.

-hát igen asszonyom, együtt vagyunk már egy ideje. Eddig csak randizgattunk jól elvoltunk és ez természetessé vált így elfelejtettünk szólni mi a helyzet. Igazán sajnálom.-hajtottam le fejem bűnbánóan.
-ó nem haragszom rád, viszont Jungkook igazán mondhatott volna valamit- most kokkira néz csúnyán.
-anya nem kell minden szart elmondanom ,ha már tudtad nincs mit mondanom-szólalt fel kicsit idegesen Jungkook, ezért megszorítottam combját.
-honnan tudtam volna hogy kavartok, van sok fiú barátod. Onnan tudom, hogy szerelmesen nézel rá- válaszolt halkan.
-Mi? Az milyen?-értetlenkedett.
-hát én is voltam szerelmes drágám ,ha nem lettem volna, te nem lennél-vont vállat. Ez igaz jól mondja . Jaj szóval szerelmesen néz rám azok után hogy úgy keztük hogy bevittem a wcbe.

-értem-elpirult és lehajtotta a fejét.
-mindegy fiam nem bánom hogy együtt vagytok hisz látom rajtad milyen boldog vagy,nem fogok az utatokba állni mert szeretlek és ,ha te is akkor én is elfogadom Jimint. Ettől függetlenül még lehetnek unokáim, egy kis afrikait elfogadnék.-mosolygott ez az angyali hölgy. Jungkooknak nagyon édes anyukája van,még meghatódtam.

-köszönöm hölgyem , ön olyan kedves . Igérem vigyázni fogok Jungkookra még az életemnél is jobban-ragadtam meg kezeit és hálásan néztem rá.

-ó ugyan drágám ne mondj ilyet, természetes hogy vigyázni fogsz a fiamra-szorította meg kezeim. Mintha megfenyegetett volna ,kicsit viccesnek találtam ezért megkuncogtam eme tetét.

-persze-válaszoltam mosolyogva és viszonozta tettem.
-jó de mostmár vigyetek ,mert dolgoznom kell. Nem baj drágám?-simizte meg fia arcát.
-nem baj-válaszolta és megfogta anyukája kezét.

Elvittük dolgozni kokkie anyukáját.
Hála az égnek minden rendben ment,így megnyugodtam.
Nem itélt el minket annyira örülök neki, az én anyám már más tészta ,azt leszarja milyen pasival van de hogy én kivel vagyok azt már nem, pedig nem is foglalkozik velem.

Hazaértünk és újra a kanapéra telepedtünk. Sok közös van bennünk Jungkokkal mindketten lusták vagyunk. Ezért is szeretem őt.
Álmosak voltunk ezért közösen eldöntöttünk alszunk egy keveset utána baszélgetünk.

Egymás karjai közt aludtunk el nyugodtan mert tudtuk ha együtt vagyunk semmi baj nem történhet.

Más nem bánthatja Jungkookot csak én. Én így mutatom ki szeretetemet felé és ahogy látom sosincs ellenére.
A rabommá vált és soha nem akar elszakadni tőlem ,mert mindkettem tudjuk ,hogy mi egymáshoz tartozunk.