Történetek Büszke Birtokról - Kion x Tiifu

Kion x Tiifu - 15.rész - Segítség!

Tiffu szemszöge:

Mikor kiértem a barlangból, először elvakultam a hirtelen napfénytől.
Miután szemeim vissza nyerték a látásukat, rá jöttem, hogy Büszke Birtok szélén vagyok. Csak egy kisebb folyó választotta el Zordföldétől Büszke Birtok ezen részét.
'Na de hogy fogok átjutni a túl partra. Elég gyorsnak tűnik a sodrás és amúgy sem vagyok valami jó úszó.' - gondoltam magamban, miközben megoldást kerestem.
Kicsit körülnéztem, majd megláttam egy korhadt fát a part szélén. A folyó fölé lógott be, majdnem át ért a folyó túl partjára.
'Egy próbát megér!' - gondoltam magamban.
Elég stabilnak bizonyult, hogy rá álljak, szóval hátrébb mentem és futásnak eredtem, végig futottam a fa törzsén, majd a végéről egy nagy ugrással elugrottam. Éppenhogy sikerült át ugranom a folyót, így pedig a túl partra érkeztem. Még utoljára vissza néztem, hogy honnan jöttem, megjegyezve minden részletet, majd futva indultam el, megkeresni az őrséget, vagy legalábbis valaki olyat aki ismerős és tud segíteni.

--------------------------------------------------

Már jól kivehető volt a távolban a Trónszirt, ekkor vettem észre a felém közeledő Ono-t.
- Ono...Ono... - kiabáltam neki.
Mikor végre halló távolságba ért, így szólt:
- Tiffu... tényleg te vagy az? - kérdezte, miközben leszállt mellém.
Ekkor vettem észre a közeledő Őrséget is.
Végre megállhattam. Leültem a földre és lihegni kezdtem.
- Mi történt? - kérdezte Ono. - Kion?
Ekkor értek oda a többiek is.
- Tiffu... Úristen, hát megvagy! - szólt Besthe először.
- Mi történt? Kion merre van? - kérdezte Fuli.
- Hagyjátok már szegényt levegőhöz jutni! - tolta el őket Bunga mellőlem, mire hálásan néztem rá.
Mély levegő vettem és így szóltam:
- Segítsetek! Kion megsérült és most erőtlenül fekszik egy barlangban. Biztonságban van, de nem tudom, hogy meddig bírja még. - mondtam szomorúan, lefelé nézve.
Erre mindenki meghökkenve nézett rám. Végül Fuli szólalt meg.
- Akkor ne késlelkedjünk! Mutasd az utat Tiffu! - mondta Fuli.
- Rendben! - álltam fel és újra futásnak erdedtem. Ezúttal vissza felé.
- Kion, kérlek tarts ki! Már megyünk érted! - kérleltem az égieket, miközben vissza felé tartottam a segítséggel.