Történetek Büszke Birtokról - Kion x Tiifu

Kion x Tiifu - 3.rész - Elrabolva

Tiifu szemszöge:
Két hét telt el mióta megköszöntem Kionnak, amit tettek értünk.
Ma is verőfényes napsütésre ébredtünk. Kionék már rég kint voltak Büszke Birtokon. Még láttam őket a szirtről, amint eltűnnek a láthatárról.
Ma úgy terveztük a lányokkal, hogy elmegyünk egyet sárfürdőzni, de Kiara megint nem ért rá a fontos királyi teendői miatt. Meg is értem, de akkor is ez már egy vicc, szegény még a végén túl fogja magát hajtani. Így arra jutottunk Zurival, hogy elmegyünk és körbe nézünk Büszke Birtokon. Már dél múlt, amikor egy erdő ösvényén sétáltunk át. A fák jól takarták a napot, így nem égtünk meg. Közben pedig Zurival csajos dolgokról beszéltünk.
- Te is hallottad? - kérdeztem Zurit egy nedűre figyelve.
- Mit? Mit kéne hallanom?
- Hát nem is tudom, mintha nevetést hallottam volna.
- Én nem hallottam semmit. Lehet, hogy túl sokáig voltál a napon. Már ideje lenne hazamennünk! Már messzire eljöttünk.
- És ez lesz a vesztettek. - ugrott elő Rei-Rei a bokorból még legalább öt társával.
- Jaj ne... teljesen bekerítettek minket! - ordítottam.
- Futás. - üvöltötte Zuri és próbált menekülni. De hátulról elkapta őt egy sakál.
- Segítség! - ordította.
Oda futottam hozzá és lerúgtam a sakált róla.
Ekkor Rei-Rei felszólalt:
- Elkapni őket.
- Fussunk. - mondtam, de későn az egyikük elkapta a lábam és belém harapott.
Zuri szerencsésen megúszta. Rá ugrott az egyik fejére ahonnan elrugaszkodott és kiszabadult a szorításból.
- Zuriii...hívj segítséget. Siess! - ordítottam utána.
Már csak annyit hallottam, hogy Rei-Rei a sakálokra ordibál:
- Elkapni mihasznák! Nem szökhet meg!
Majd elsötétült előttem minden.

Tiffu szemszöge:
Egy barlangban lehettem...minden homályos volt és hideg. Mikor először kinyitottam a szemem, alig láttam valamit, majd elkezdtem homályosan látni. Ezután két hiénát véltem felfedezni.
- Engedjetek ki! - ordítottam oda nekik.
- Hé, maradj csendben, itt úgyse hall meg senki! - rivalltak rám.
Én csak ázottan, mocskosan, és félve össze gömbölyödtem az egyik sarokban, és azt kívántam, hogy minél előbb találjanak meg és mentsenek ki a barátaim.

Kion szemszöge:
Az őrség barlangjában feküdtünk, amikor Zuri rontott ránk.
- Kion!Kion! - lihegte.
- Mi történt Zuri? Nyugodj meg, mesélj! - próbáltam csillapítani.
- Ha...Haa...Tii..Tiifu.. - nyögte, de még mindig nem értettük.
- Áá, biztos csak megint letört a körmük, és emiatt nyivákolnak. - mondta morcosan Fuli.
- Tiffu-t elrabolták! - ordította végre ki a szavakat, ami mély nyomokat hagyott bennünk.
- Micsoda? Mi történt? - kérdeztem egy kissé idegesen.
- A Birtok szélén a sakálok elrabolták őt. Engem is megpróbáltak, de Tiffu megmentett.
- Biztos Zord földére vitték őt! - állapította meg Besthe.
- Azonnal meg kell mentenünk, mielőtt még bántódása esik! - mondtam, majd elindultunk. - Míg Büszke Birtok él...
- Az Őrség nem henyél! - ordították a többiek.
Zuri elvezetett minket oda ahol megtámadták őket, majd megmutatta, hogy merre látta őket elmenni.
- Akkor erre kell mennünk! - mondtam és előre mentem.
- Kérlek tarts ki Tiffu, már megyünk érted! - kérleltem az égieket, mielőtt útnak indultunk.