Történetek Büszke Birtokról - Kion x Tiifu

Kion x Tiffu - 17.rész - 'Paradiso'?

Kion szemszöge:

Hatalmas fehérség. Szinte már vakító.
Erre keltem. Mikor hozzá szoktam a fényhez kelletlenül de kinyitottam a szemem. Mindenhol fehér fény volt. Sehol egy lélek se.
- Ez-ez már a 'paradiso'? - kérdeztem főleg magamtól, ugyanis senkit nem láttam magam körül.
Ekkor valaki megszólalt a hátam mögött.
- Kion! - hirtelen megfordultam és a nagyapám tűnt fel teljes élet nagyságban. Leesett az állam is.
Félve szólítottam meg:
- Na-nagyapa?
- Igen, Kion. - mosolyodott el.
- De, de...akkor ez azt jelenti? - esett ki a számon.
- Nem. Nyugalom fiam! Még nem! - felelt.
- De ha te itt? Akkor én is nem? - kérdeztem értetlenül, mire elmosolyodott.
- Kion. Igen, valóban ez már nem áll messze mennyországtól, de itt még van választásunk mindannyiunknak, hogy vissza térünk-e vagy sem! - mondta nagyapám és ekkor rengeteg állat tűnt fel a szemem előtt.
Mindegyikük egy irányba menetelt. Egy nagy fehér fény felé, amibe mikor bele értek eltűntek a szemem elől.
- Értem! - csodálkoztam el.
- Szóval Kion! A döntés a tiéd! - szólalt meg egy kicsivel később a nagyapám, hagyva hogy feldolgozzam a látottakat.
- Én-én vissza szeretnék menni! - feleltem lassan, de magabiztosan.
- A családomhoz, a barátaimhoz, és-és a-a... szerelmemhez. - mondtam ki halkan.
- Hát ha ezt szeretnéd! - mondta nagyapám és újra minden fehér lett, már nem láttam a menetelő állat seregletet. Újra csak én és a nagyapám voltunk. Szemtől szemben.
- Arrafelé ha elindulsz, hamarost visszajutsz az életbe! - mondta mosolyogva.
- Assante! - köszöntem meg és megfordultam, majd előre léptem párat. Ám ekkor hirtelen visszafordultam és gyorsan a nagyapámhoz futottam, majd át öleltem.
- Köszönöm! - simultam sörényéhez, miközben egy könnycsepp gördült le az arcomon. - Mindent! - mondtam, majd eltávolodtam tőle, még mindig könnyes szemmel.
- Akkor én most megyek! - mondtam és mégegyszer felnéztem nagyapámra, aki még így szólt:
- Ha keresnél tudod hol találsz! - mosolygott rám és eltűnt a szemem elől.
- Köszönöm! - súgtam még utoljára és elindultam amerre mondta nekem.
Nem sokáig mentem, amikor hangokat hallottam meg. Először halkan, majd egyre hangosabban.
- Még mindig alszik? - hallottam egy ismerős hangot, de nem tudtam beazonosítani, hogy kihez tartozik.
- Igen! - mondta szomorúan egy másik hang.
- Tiffu! Le kéne pihenned. Már napok óta itt vagy vele és virrasztasz. Ez nem tesz jót neked. - mondta egy harmadik hang.
- Igen, tudom! - válaszolt most már a második hang, akiét mostmár felismertem.
- Tiffu! - mondtam magamnak, majd el kezdtem futni a hang irányába. - Itt vagyok! - ordítottam, miközben futottam.
- Tiffu! Mindenki aggódik Kionért, de azzal nem segítesz neki, hogy virrasztasz és halálra aggódod magad miatta. Egyikőtöknek se használ ez! - mondta az előző hang, akit mostmár tisztán felismertem.
- Fuli! - mondtam halkan, még mindig futva.
- Jövök már! Jövök. - ordítottam és ekkor minden elsötétült előttem.

'Paradiso' = Mennyország/paradicsom