Hathor lánya

8. Fájdalmas igazság

Az egész palotát feltúrták az őrök a merénylő társai után kutatva. A fáraó kíséretét is megkínoztatta, hogy beszéljenek. Még a királyné lakosztályát is feldúlták. Hetep keze reszketett az idegességtől, hogy mi történhet szerelmével. Horhet hálóruhájában ment apja elé, aki azonnal válsággyűlést hívott össze, az éjszaka közepén. A tanácsteremben a hivatalnokok féltek, ezért minden alom kiment a szemükből.

- Hányszor kell még, hogy az életemre és a fiam életére törjenek? Meddig nem tesztek még semmit! Hány embert kell még kivégeztetnem, hogy megoldódjon a helyzet? –Kelt ki magából a fáraó. Földig érő fehér selymes hálóruhájának közepére függőleges fekete hieroglifákat festettek, melyeket vastag aranyszínű kerettel szegélyeztek. Ő sem öltözött át, de az udvaroncok kifogástalanul jelentek meg.

- Felség! Találtam valakit! Az egyik szolgáló beszélt! – Rontott be Seret helyettese.

- Hozd elém! Nem is, én megyek! – A börtön távolabb, a földszint alatt elhelyezkedett, állandóan sötét hely volt, ahonnét mindig szörnyű kiáltások hallatszottak ki. A megkínzott rabok hetekig nem fürödhettek, ezért büdös terjengett mindenhonnan. Az uralkodó és tanácsosai sietve mentek be az egyik szűk cellába. A börtönőrök mind letérdeltek előttük. A herceg kísérete és a szolgálók kint várakoztak. A nő teste és ruhája tiszta vér volt. A fáraó rögtön felismerte, hogy eddig ez a lány tartotta a legyezőt. Nem sokkal ezelőtt került a szolgálatába, még húsz évesnek sem látszott. – Milyen kár érte. – Jegyezte meg. – Beszélj! Kinek a megbízásából történt mindez?

- A királyné parancsolta! – Mondta a nő, majd fogai közül vér buggyant elő és összeesett. – A királyné kérését teljesítettük! – Mondta még utoljára.

- Hogyan?

- Az nem lehet. – Hallotta háta mögül emberei sugdolózását. Horhet úgy állt ott, mint aki lefagyott.

- Apám, mi ez az egész? Ez egy szörnyű összeesküvés. – Mondta végül.

- Derítsétek ki az igazságot!

- Igenis! – A fáraó visszatért lakosztályába és senkit nem volt hajlandó fogadni az elkövetkező napokban. Minden hivatalos ügyét lemondta. A királyné lakosztályát körül zárták az őrök és senki nem mehetett be vagy ki a vizsgálat ideje alatt. Horhet idegesen járkált szobájában. Szithathor az ajtóból figyelte. A férfi semmit sem mondott, csak a márványpadlót bámulta.

- Meddig akarod még ezt csinálni? – Kérdezte végül a hercegnő.

- Megőrülök. – Egy pillanatra sem nézett a lányra.

- Nyugodj meg, próbáljuk meg végig gondolni a dolgokat.

- Először engem próbáltak megölni, bajba keverve a testvéremet, aztán az apámat, meggyanúsítva az anyámat.

- Én másként látom.

- Nebet kérlek hagyj most az elméleteiddel.

- A királyné szereti a fáraót, sosem ártana neki. De ki nyeri a legtöbbet azon, ha bajba kerül?

- Senki. Vagy valamelyik ágyasra célzol?

- Téged kétszer próbáltak meg megölni. De nem jártak sikerrel, aztán a királynét keverték bajba, hogy gyengítsék a helyzetedet. Mit fognak gondolni az emberek? A királyné meg akart szabadulni a férjétől, hogy a fia megkaphassa a trónt.