9

1.2K 109 10
                                    

Feri napokig várta, hogy majd történni fog valami, de nem jött Boka, hogy a maga csöndes felsőbbrendű stílusával kérdőre vonja, nem jött Csónakos se azzal fenyegetőzve, hogy eltöri a kezét, ha csak rá néz Nemecsekre megint, és Ernő se jött számon kérni a múltat. Persze Ferinek meg se fordult a fejébe, hogy esetleg itt lenne az ideje, hogy szint valljon. A múlton nem lehet változtatni, így felesleges bolygatni, ez volt Feri hitt vallása. Hajlamos volt azt is elfelejteni, hogy Ernő amnéziája csak átmeneti állapot.

Lényegében nem változott semmi, leszámítva, hogy Ernő ragaszkodott hozzá, hogy Feri megismerje a többi barátját is. Módszeresen hárította ezeket az invitálásokat, amivel csak azt érte el, hogy túl voltak Ernővel az első összeveszésen. A végén csak beadta a derekát.

Nem Feri volt az egyetlen, aki nem akarta a találkozót. Mikor Boka elmesélte a többieknek, hogy Ernő új hódolója nem más, mint Áts Feri, Csónakos már akkor ment volna betörni az orrát. Boka nagy nehezen lenyugtatta őket, és a lelkükre kötötte, hogy ne árulják el Ferit, a múltjukat, és viselkedjenek civilizált emberek módjára.

Azon a szombaton, amikor Feri kézen fogva sétált Ernővel a titkos bandázós helyre, azaz a garázsban, öten vártak rájuk teljes csöndben és pattanásig feszült idegekkel.

– Kérlek, viselkedjetek – mondta Boka vagy már századszorra –, gondoljatok Ernőre.

– De... – kezdett volna bele megint Csele, de Boka a szavába vágott.

– Mindenki megérdemel egy második esélyt.

Az első döbbent csöndben eltöltött harminc másodperc után, Boka segélykérően nézett Csónakosra, és ketten együtt előadták a mennyire jó, hogy Feri végre el tudott jönni színdarabot, amit annyira jól sikerült, hogy Feri egy pillanatra elhitte, hogy komolyan gondolják. Ettől függetlenül a bemutatkozások kínosak voltak, sok volt a gyilkos pillantás és a túlságosan erős kézfogás is.

– Áts, kérsz egy sört? – kérdezte Csónakos, mert a bemutatkozás után megállt a beszélgetés.

– Aha. Kösz.

Feri nagyot kortyolt a jéghideg Desperadosból.

– Szóval ez itt a bázisotok? – nézett körbe–, Ernő sokat mesélt róla.

– Igen, mi csináltuk – húzta ki magát Csónakos. Az apró garázst szülői segítséggel igaz, de közösen vették meg. Együtt festették ki és szerezték bele a leharcolt bútorokat. Még most is gyakran töltötték itt a szabad idejüket.

– Nagyon menő! Nekünk csak egy pin-pong asztalunk. – Feri hangjában őszinte elismerés csengett, mert tényleg lenyűgözte a hely. Próbált nem ellenségesen viselkedni, és az első sör után kezdett feloldódni a hangulat.

Őt is meglepte, hogy milyen könnyű volt elpoénkodni a srácokkal. Tetszett neki, hogy már nem félnek visszaszólni. Fogalma sem volt, hogy vették rá, hogy Twisterezzen velük, de mire Feri feleszmélt már valami teljesen kitekert pózban egyensúlyozott két centire Csónakos 44-es lábától. Már csak hárman voltak játékban Csónakos, Boka és Feri.

– Ne vágd a pofákat, Áts, tiszta zokni van rajtam – szúrta oda Csónakos.

– Jaj, ez milyen megható, hogy a tiszteletemre tiszta fehérneműt húztál. Ha nem lenne mind két kezem foglalt, eskü elmorzsolnék egy könnycseppet.

A nevetés, amit Feri megjegyzése váltott ki egyáltalán nem volt kényszeredett. A következő pörgetésnél Bokának kellett egy sárgára tenni a bal kezét. Feri a szeme sarából nézte, hogyan hajtogatja össze magát, hogy elérje a pöttyöt. A nyújtózkodás közben egy pillanatra kilátszott a csuklója. Feri olyan hirtelen kapta oda a fejét, hogy megroppant a nyaka.

– Baszd meg, ez undorító – fintorgott Csónakos ,– egyszer le fog esni a fejed.

De Feri nem hallotta a megjegyzést, mert képtelen volt levenni a szemét Boka hegekkel borított csuklójáról.

– Kész vagyok – jelentette be Boka, akinek az egészből nem tűnt fel semmi. Csele pörgetett megint. Most Csónakos következett, de szerencsétlen gyerek már így is olyan hülye testhelyzetben volt, hogy éppen csak megmozdult már össze is esett. Így maradt már csak Feri és Boka a játékban.

Feri elhatározta, hogyha kell a szempillájával fogja megtartani magát, de hogy ő biztos nem hagyja, hogy Boka legyőzze, az hótziher! Csele pörgetett. Bokának egy piros pöttyre kellett volna tennie a jobb kezét, de amikor látta, hogy merre van a piros pont egyszerűen csak felnyögött, és összeesett. Feri nyert. De Feri mégse érezte az örömöt.

Az emlékezés ára (PUF - Áts/Nemecsek)Where stories live. Discover now