Az emlékezés ára (PUF - Áts/Nemecsek)

14

Ahogy a türelmetlen néma várakozással teltek a napok Feri már nem magát, hanem a világot érezte szürkének maga körül. Azúrkék ég és szikrázó napsütés felejthetetlen nyarat ígért, de Feri mégse látta a színeket. Olyan lett az egész világ körülötte, mint egy régi fekete-fehér film és ha néha látott is színeket az többnyire Ernő szőke fürtjei és kék szeme volt, amit nagyon ritkán elcsípett az iskola folyosóján.

Nem csak a színek, de az ízek is eltűntek az életéből. Nem az édes vagy a sós. Úgy egyszerűen az ízek. Mindennek ugyanolyan íze volt. Semmilyen. Pont annyira semmilyen, mint amennyire Feri semmilyennek érezte magát Ernő nélkül.

A zene is megváltozott. Egyszer Feri látott egy képet, amire az volt írva, "amikor boldog vagy élvezed a zenét, amikor szomorú akkor megérted a szöveget". Soha egyetlen zenének se figyelt úgy kimondottan a szövegére. Az ütem, a hangszerek ritmusos tánca vagy éppen csatája sokkal jobban lekötötte, minthogy arra figyeljen miről is énekelnek. Ahogy zsebre tett kézzel bandukolt végig az utcán az egyetem felé, fülében üvöltött valami számára ismeretlen lassú szám, és Feri elkezdte a szöveget figyelni.

Hiányzik, amit a pénzért nem tudsz megvásárolni,

Csak azt akarom, hogy vadonatúj legyek.

Esküszöm feladnék érted mindent.

Másik számot kéne keresnie, mert ez túlságosan betalált, de ahogy a gitár és a zongora sírt a háttérbe, hűséges társként követték az énekes szenvedését, Feri képtelen volt elkapcsolni. Közben beért az egyetemre és szomorúan nézett fel az irányjelző táblákra. Ma neki volt órája a 402-es előadóba.

A víz alá süllyeszteném a házam - hát, ha Ferinek lenne háza, simán megtenné.

Az összes aranyamat sárra cserélném - aranya sincs, de hogy azokat is vígan kidobná abban is biztos volt.

Fent a negyediken meglátta Nemecseket. Találkozott a tekintetük, mint azon a napon, amikor attól a két idiótától megtudta, hogy amnéziája van. Akkor Ernő csak egy idegen szemébe nézett bele. Vajon Ernő most mit lát a szemébe? Vajon milyennek, minek látja? Ellenségnek? Barátnak? Vajon látja mennyire fáj Ferinek?

Hadd mondjam el neked, keresztül sétálnék a tűzön is csak hogy újra a karomba tarthassalak.

Bármi, ami közelebb hoz téged.

Tényleg másik számot kellene hallgatnia, mert ettől nemhogy még jobban szenved, de mazochista hajlamokat is vált ki belőle, ugyanis Feri elindult egyenesen Ernő irányába, csak azért, hogy egy kicsit közelebb legyen hozzá. Csak érezni akarta az öblítője illatát. A parfümjét, aminek bár vadítóan jó illata volt, de szörnyű íze, amit Feri első kézből tudott, mert annyiszor nyalta már le Ernő nyakáról.

Ernő belefagyott a mozdulatba, amikor Feri közel ért hozzá és csukott szemmel várta, hogy elhaladjon mellette. Még a levegőt is visszatartotta, amit utána olyan hangosan fújt ki, hogy Feri a férfimosdóba lépve is hallotta.

Feri nekidőlt a pöttyös csempének.

Majdnem megkaptam az életet, amit szeretnék.

Úgy érzem ki futok az időből.

Nos, mond meg miért nem illenek össze a csillagjaink?

Visszanyelte a feltörekvő sírását. Olyan nehéz volt várni. Várni, hogy Ernő megnyugodjon. Átgondolja. Döntsön. Döntsön, hogy egy örök életre utálni fogja Ferit, vagy ad neki még egy esélyt.

Feri odasétált a mosdóhoz. Hosszan engedte a hideg vizet, és hiába mosta meg vele az arcát, a könnyek csak kibuggyantak a szeméből.

Levetném az inget a hátamról, csak, hogy visszakapjalak.

Feri lenézett a piros pólójára. Levenné. Erről is lemondana vígan, sőt soha többet nem hordana vöröset. Visszatérne az unalmas szürke ruhákhoz, amitől mindig is semminek érezte magát. Megtenné, mert Ernő mellett szürkében színesnek érezné magát.

Mikor Feri kilépett a mosdóból Ernő még mindig a folyosón beszélgetett. Most már biztos, hogy mazochista volt, mert olyan közel sétált el Ernő mellett, hogy érezte a csupasz karjából áradó hőt. Bármi, bármi amit közelebb visz hozzád, ismételte magába Feri a dalszöveget. Egy kicsit közel kerülni, még akkor is, ha közben úgy fáj a szíve tőle, mintha ecetbe mártott késsel szúrtak volna bele.

Hinni fogsz nekem? - tette fel a kérdést az énekes, és a sarkon Feri visszafordult, hogy egy utolsó pillantást vethessen Ernőre. És te hinni fogsz nekem? Tette fel a kérdést magába Feri. Mikor véget ért a szám, elindította újra. 

~*~*~*~*~*~

Feri, Adam Lambert - Closer to you című számát hallgatja. A dalszöveg fordítás saját.