-Valaki segítene teríteni?-ez Jin hangja. Kicsit magas, de nem zavaróan. Mindig olyan kedves. Mintha most is mosolyogna.
-Jövök!-Hoseok. Ugrálva jön le a lépcsőn. ma boldog, ki fogja bírni, egészen estig nem fog sírni.
Az asztalnál ülnek, pedig már mind végeztek.
-Csináltam csokitortát.
Hoseok csillogó szemekkel pattan fel, és már rohan is a hűtő ajtajához. Jimin még mindig csak tologatja a tányérján maradt falatokat. Ennyit ehetett, ha vacsorára is be akar kapni pár falatot. Ennyi jön ki kalóriában. Namjoon, így a végszó után halkan megköszöni az ételt majd elindul. Senki nem tartja vissza, csak nézik ahogy elmegy a legtávolabbi mosdóig. Yoongi is hátradől. Eddig az asztallapon könyökölt. Mostanra fáj a keze. A tányérja érintetlen. Jiminre gondol.
Tae és Kook egymás mellett ülnek.
Most egyszerre köszönik meg az ételt, mire a fiatalabb Hyungjára kapja a tekintetét.
BẠN ĐANG ĐỌC
lelaty×° {bts} ✔
Fanfiction"-Az okosok úgy döntöttek, hogy hét beteg gyereket összezárnak, hátha kikúrálják egymást. Ez az igazi zsenialitás, de komolyan. Csak hát, sajnos senkinek nem jutott eszébe, hogy ez fordítva is elsülhet."
