Nem vacsoráztak együtt. A szobákba mentek, és bezárkóztak. A házban csend volt.
Namjoon viszont feszült volt. És meg kellett ezt beszélnie valakivel. Viszont kicsit félt. Kicsit nagyon. Mégis felkászálódott, és tíz perc múlva már Jin ajtaja előtt álldogált.
-Igen?-szólt ki Jin, aki eddig az ágyban feküdt. Most felült, bár majdnem fel is borult, mert hernyó módra becsavarta magát a takarójába.
Amikor Nam bekukucskált, önkéntelenül is elmosolyodott a látványon. Közelebb sétált majd kis toporgás után helyet foglalt az ágyon. Aztán mikor a másik hátravágódott, lassan ő is elfeküdt. És mikor az idősebb tekercs szorosabban simult hozzá, átölelte.
És inkább csendben maradtak mindketten.
YOU ARE READING
lelaty×° {bts} ✔
Fanfiction"-Az okosok úgy döntöttek, hogy hét beteg gyereket összezárnak, hátha kikúrálják egymást. Ez az igazi zsenialitás, de komolyan. Csak hát, sajnos senkinek nem jutott eszébe, hogy ez fordítva is elsülhet."
