-Én Taehyung vagyok. Kérlek, csak a Taet használjátok. Ő pedig Yeontannie. Őt is csak Yeontan-nak vagy Yeontannie-nak hívjátok. Ne bántsátok minket, kérlek. Remélem nem leszünk zavaróak.-ültében enyhén meghajolt, már amennyire a kutya engedte.
A fejét azonban nem emelte meg. Továbbra is csak a kis ebet figyelte, aki kétségbeesetten bújt egyre jobban a lábai közé.
Nyugodtabbak voltak; hiába tűnt ez abnormálisnak. Megértették egymást. Namjoon megnyugodott, bár még mindig aggódott, mi lesz az ebéd után, mikor ő feláll. Jimin bár nem mert felnézni, nem érzett undorodó pillantásokat. Senki nem rugdosta meg.
Tae pedig....érezte, hogy a légkör végre felengedett egy kicsit. Igaz, neki ettől semmi nem változott. De érezte.
ESTÁS LEYENDO
lelaty×° {bts} ✔
Fanfic"-Az okosok úgy döntöttek, hogy hét beteg gyereket összezárnak, hátha kikúrálják egymást. Ez az igazi zsenialitás, de komolyan. Csak hát, sajnos senkinek nem jutott eszébe, hogy ez fordítva is elsülhet."
