Szép csendben mind visszaszállingóztak a szobáikba. Volt aki fel akarta dolgozni azt amit hallott. Volt aki csak úgy egyedül akart lenni. Volt Hobi. És volt Tae, aki szobájában halkan nevetve fetrengett a szőnyegen.
A kutyussal birkózott. Csak halkan, finoman nevetett. Mégis, Kook meghallotta. És ez a mély orgánum megnyugtatta.
Régen érzett ilyet. Teljes, egész lényét uraló nyugalmat. Olyan elemi érzés volt, olyan mindent felülíró.
Leült az ajtó mellé, hátát a falnak vetve, és csak lélegzett. Lassan, kicsiket, de elnyújtva.
Hangok gördültek ki az ajkai közül, de nem foglalkozott vele, nem volt semmi, rajta és a kutyán kívül. Csak ők ketten, a szobában, a játékok között.
KAMU SEDANG MEMBACA
lelaty×° {bts} ✔
Fiksi Penggemar"-Az okosok úgy döntöttek, hogy hét beteg gyereket összezárnak, hátha kikúrálják egymást. Ez az igazi zsenialitás, de komolyan. Csak hát, sajnos senkinek nem jutott eszébe, hogy ez fordítva is elsülhet."
