Namjoon szép lassan visszaszokott. Több mint két hét kellett ugyan, de sikerült.
A fiúk 'Harmadik szakasza' az volt, hogy összezárták Jin-nel éjszakára. Meg egy kicsit délelőttre is. Ez megadta a kellő löketet.
Jimin aggódott. Majdnem négy dekát felszedett-méghozzá tartósan! -, és ez kifejezetten aggasztotta. De nem akart ő lenni a következő. Mert az egész olyan volt mint egy rossz vicc.
Először Tae, aztán Namjoon, és most essen össze ő is? De.....mi lesz ha ő már nem bír felállni? És mi lesz.....ha mást is magával ránt?
Yoongi újabban csak feküdt. Illetve elnézést, relaxált. Nem akarta még jobban megszeretni ezeket az embereket. Őt főleg nem. Már ez is túl sok volt.
Néha lement tv-t nézni. Jimin-nel hamar az egyik-illetve, egyetlen- közös tevékenységük lett ez. Ő az egyik oldalra kucorodott, a fiatalabb a másikra. Jimin bámult ki a fejéből, talán néha figyelt is.
YOU ARE READING
lelaty×° {bts} ✔
Fanfiction"-Az okosok úgy döntöttek, hogy hét beteg gyereket összezárnak, hátha kikúrálják egymást. Ez az igazi zsenialitás, de komolyan. Csak hát, sajnos senkinek nem jutott eszébe, hogy ez fordítva is elsülhet."
