ʙɪʟɪɴᴄsʙᴇ ᴢᴀ́ʀᴠᴀ✔

|3|

Amikor reggel kinyitottam a szemem Jake mellkasán feküdtem, aki édesen szuszogva feküdt mellettem. Barna haja kócosan borítja be a homlokát. Nem tudom meddig nézhettem, de lassan nyitogatni kezdte a szemeit.
- Jó reggelt, Szépségem. - mosolygott rám álmosan. - Jól aludtál?
Válaszként felkönyököltem és megcsókoltam, mire ő egy mozdulattal magára húzott.
Elkezdtem piszkálni kócos haját, ő pedig kezeit derekamra vezette, majd egyre lejjebb, majd leért fenekemhez, amire a pír elöntötte az arcomat.
- Ezek szerint jól aludtál. - vigyorgott büszke mosollyal.
- Ne bízd el magad Jake. - nevettem fel.
Egy szempillantás alatt maga alá gyűrt. Szinte fel sem fogtam mi történik. A kezeimet lágyan megfogta és felemelte a fejem fölé, finoman leszorította azokat. Bevallom nem is ellenkeztem.
- Frissítsem fel az emlékeidet? - meg sem várta a válaszomat, már meg is csókolt. Lekerült rólam a felsőm és róla is az alsó, becsuktam a szemem és hagytam, hogy kényeztessen.

×××

Olyan tizenegy óra lehetett mikor kimentünk a szobámból. Jax és Mikeila focimeccset néztek.
- Sziasztok. - fordult felénk Jax.
- Jó reggelt. - köszönt Mikeila is.
Jake és Jax elvonultak a konyhába Mikeila izgatottan ugrott mellém.
- Na! Mi történt? - kérdezte halkan, izgalomtól csillogó szemekkel.
- Hát Mik, tekintve, hogy én bugyiban és Jake pulcsijában vagyok, ő meg egy boxerben, szerinted?
- Mármint milyen volt? - Mikeila izgatottságát a fiúk megjelenése oszlatta szét.
- Csinálok reggelit. Jó? - néztem a fiúkra, mire hevesen bólogatni kezdtek. - De éhenkórászok vagytok.
Jake hozzám lépett és a fülembe suttogott.
- Én már ettem, de kérnék még. - csókolt finoman nyakamba. Mire felnevettem.
- Hülye. - nyomtam egy puszit az arcára és elindultam a hűtő felé.
Elővettem a hozzávalókat a palacsintához, de a lisztet nem érem el. Ekkor valaki mögém áll.
- Segíthetek? - búgta a fülembe Jacob.
- Igen. Köszi. - csókoltam meg.
- Ezért ennél több fizetséget kérek. - húzta ravasz vigyorra a száját.
- Előbb palacsinta. - fordultam meg. Nyakamba csókolt.
- Várom. - sétált vissza a nappaliba.

Amikor végeztünk összeszedtem a tányérokat és elmosogattam.
Jax és Mikeila eltűntek Mikeila szobájában, Jake pedig a meccset bámulta. Mikor végeztem, odasétáltam Jacob mögé és kezemet a mellkasára csúsztattam.
- Édes...
- Helló Szépségem. Végeztél?
- Igen, elmosogattam. - felállt és a kanapé mellé húzott.
Egy hirtelen mozdulattal hátra lökött. A puha kanapéba süppedtem, és néztem a csodaszép szemeit. El tudnék veszni bennük.
Fölém mászott és finoman a fülemhez hajolt.
- Elmegyünk este szórakozni? A Devil's-re gondoltam. Jó lesz?
- Igen. Mik és Jax is jön?
- Igen. - csókolt a fülem mögé. - Az ő ötletük volt.
Felült, meztelen lábaimat közrefogta és benyúlt a pulcsim alá, majd elmosolyodott.
- De azért este vegyél fel melltartót. Jó? - kuncogott. - És egy nadrág sem ártana.
- Majd még meglátom. - nevettem el magam.
Csókba hívott. Lihegve súgott a fülembe:
- Az enyém vagy és én a tiéd. - majd újra megcsókolt, felkapott a kanapéról. Lábaimat dereka köré fontam úgy vitt be a szobámba, ledobott az ágyra és végignézett rajtam, fölém hajolt és lehúzta rólam a pulcsiját.
Végig simítottam makulátlan felsőtestét, gyönyörű és kidolgozott, ő pedig beletúrt a hajamba. Lassan szenvedélyesen csókolt, majd a nyakamtól lefelé haladva kényeztetett csókjaival.

×××

Körülbelül két óra lehetett, mikor felültem az ágyon és a szekrényemhez sétáltam, elővettem egy szürke, koptatott farmert és Jake pulcsiját. Odaültem az ágyam szélére és nyomtam egy puszit Jake homlokára, ami még mindig aludt és kiléptem a szobám ajtaján, majd egyenesen a konyhába vettem az irányt.

Mikor főztem az ebédet valaki átkarolta a nyakam.
- Mesélj Bébi. - Mikeila volt az.
Megfordultam és megöleltem.
- Mit akarsz tudni, Mik?
- Mesélj milyen Jake. - fürkészte kíváncsian az arcomat.
A kezébe nyomtam egy bögre gőzölgő, kamilla teát és leültünk a kanapéra.
- Gyönyörű csokoládébarna szemei vannak és jól kidolgozott izmai. - kezdtem el mesélni.
- Ezt én is tudom. - nevetett fel barátnőm.
- Jó-jó. Mondom. - elmeséltem neki Jake gyengéd érintéseit és a vad, szenvedélyes csókjait, nyugodt lélegzetét, ahogy a mellkasán feküdtem, mindent, amit imádtam benne, azt a szenvedélyt és szeretetet amivel engem szeret.

Kész lettem az ebéddel. Visszaültem a kanapéra Mikeila mellé. Még mindig Jakeről kérdezgetett, pedig ha nem mondtam el minden egyes másodpercet, akkor egyet sem.
- Nem vagy éhes? Én az lennék egy ilyen kihallgatás után. - nevettem fel. Egy pillanatra átvillant az agyamon a múltkori buli és az a fiatal rendőr srác, de abban a pillanatban el is felejtettem, mikor Jake átkarolta a nyakam.

- Szia Szépségem. Miért nem keltettél fel?
- Olyan békésen aludtál, - húztam magamhoz és nyomtam az arcára egy puszit, - és főztem ebédet.
- Akkor együnk. - csapta össze a tenyerét Mik. - Szólok Jaxnek.

×××

Evés után a fiúk elmentek mondván, hogy készülniük kell a bulira és majd kilenc körül jönnek értünk. Lehuppantam a kanapéra és Mikeila ölébe hajtottam a fejem.
- Jake csodás.
- Tudom Bébi. - piszkálta a hajamat. - Gyere keressünk valami ruhát amivel este leveszed a lábáról, mosolygott rám.
- Menjünk. - ültem fel és elindultunk a gardrób felé.